HTML

Alternatív Innováció

Friss topikok

  • AbilityMatrix: Hello, köszi a kommentet és a kérdést. Egy mobiltelefon webshop esetében a kiszállítás, csere, gar... (2016.08.29. 18:20) Mi a CX és miben különbözik a UX-től?
  • balogh_gabor: Egy részével egyet értek, másik részével nem. :) Hiányolom a képletből a jövő generációját. A Goo... (2015.09.02. 09:06) A Google haldoklik

Címkék

3D-s mozi (1) AbilityMatrix (2) adatok (1) akkumulátor (1) Alphabet (2) Ampera (1) Android (1) apple (1) Apple (7) Apple Pay (1) árak (1) aszimmetrikus dominancia (1) autógyártás (1) autóipar (4) Becsei Áron (1) Bexei (1) Blackberry (1) bor (1) brand (2) branding (5) brand personality (1) csali hatás (1) CX (1) diszruptív (4) elektromos autó (2) email (1) Facebook (1) FMCG (1) Google (6) Google+ (1) Google Wave (1) Google Waves (1) growth hacking (1) igazság (1) imázs (1) innováció (11) iphone (1) iPhone (4) Jonathan Ive (2) kávé (1) kávéliszt (1) kék óceán (1) kérdőív (1) keynote (3) koffein (1) kommunikáció (2) konverzió (1) környezettudatosság (2) környezetvédelem (1) Linux (1) lojális (1) luxus (2) MacBook (2) MacBook Air (2) marketing (3) Microsoft (3) Microsoft Surface (2) mobile payment (1) neuromarketing (1) NFC (1) Nissan (1) Nokia (2) öko (2) okostelefon (3) olcsó (1) öntisztulás (1) Opel (1) Óra (1) paradigmaváltás (1) Paypal (1) piac (2) piackutatás (3) range anxiety (1) Raspberry PI (1) sales (1) Samsung (3) Slack (1) Sony (1) SSD (1) startup (1) storytelling (1) stratégia (5) tanácsadás (2) tanulás (1) taxissztrájk (1) termékfejlesztés (11) termékstratégia (1) Tesco (1) Tesla (4) tokaji (1) Toshiba (1) Toyota (1) TryMee (1) Uber (1) ügyfél (4) ügyfélélmény (8) ügyfélszerzés (3) user experience (1) UX (1) üzletfejlesztés (1) vásárlói elégedettség (1) vevői élmény (6) viselkedési közgazdaságtan (3) Whatsapp (1) Windows (1) Wunder (1) Wundercar (1) zöld (1) Címkefelhő

Aszimmetrikus dominancia avagy az iPhone5C

2014.07.10. 15:59 AbilityMatrix

Amióta megjelent az iPhone 5C meg akartam írni ezt a bejegyzést. Igazából azóta sem tudtam olyan adatokat szerezni, amik 100%-ban alátámasztják azt, amit most fogok mutatni.

Elsőként nézzük, miről is van szó. A jelenséget aszimmetrikus dominanciának hívják, de “csali hatás” néven ismertebb. A következő kísérletet különböző verziókban pár alkalommal megismételték.

Egy újság online verziója mondjuk 59 dollár. Az online és offline csomag együtt pedig 125 dollár. A vevők egy része, 68%-a választja az online előfizetést, míg 32% az online+offline kombinációját. Ez ésszerűnek és logikusnak tűnik. Adjunk hozzá egy olyan opciót, amit egyébként senki nem választana, mert annyira irracionális, gazdaságilag védhetetlen döntés lenne és nézzük meg az eredményt. A plusz opció, hogy ugyanezt az újságot csak nyomtatott verzióban előfizethetjük 125 dollárért évente. Eredmény? Online+offline 84%, csak online 16%. Sokkoló? Hihetetlen? Sokszor, sokféleképpen megismételték a kísérletet és bár a pontos számok változnak, az arányok és a jelenség ugyanaz.

Hogyan hozható mindez összefüggésbe az iPhone-nal? Azokon a piacokon, ahol az Apple forgalomban tartotta az iPhone 4S-t, érvényesült a csali hatás, míg az összes többi piacon nem. A hatás mértéke nagyban függött attól, hogy milyen konstrukcióban és hogyan került sor az értékesítésre (kártyafüggetlenül, csak egy vagy több szolgáltatónál, voltak-e készletek minden termékből, stb.). Mivel minden információval nem rendelkezünk és ilyen mélységű bontás nincs is, ezért a hatás pontos mértékéről nincsenek sejtéseink se, de az biztos, hogy itt is ezt a hatást figyelhetjük meg. Ahol három termék volt a polcon és az iPhone 5C alig volt olcsóbb, mint az 5S (minél kisebb az arányos különbség!!!), ott a vásárlókat a drágább 5S modell felé terelte. A vicces ebben az egészben, hogy ahogy elvesszük ebből az egyenletből a 4S-t, azonnal csökken az iPhone 5S iránti kereslet, megszűnik a csali hatás és egy sima, már racionálisabb döntést kell modelleznünk.

Nagyjából ezért nem érnek semmit azok a modellek, amelyek akár statisztikai alapokra épülnek, akár közgazdasági, racionális döntési modellel dolgoznak. Még a legnagyobb cégek is "benézik" ezeket a hatásokat. Vagy azért mert nem tudják, az adott döntéshozó nem ismeri ezt a hatást, vagy egyszerűen annyira összetettek a piacaik, hogy minden piacra egyedi stratégiát kell kidolgozni. A cégek nagyon sok esetben véletlenül hagynak bent olyan termékeket, amelyek miatt létrejöhet a csali hatás. Sokszor nem is az új termék egy variációja okozza ezt a torzítást, hanem egy régebbi termék palettán tartása. A sokk általában akkor következik be, amikor a régi terméket kivezetik. Kivezetik, mivel azt látják, hogy a legújabb, legdrágább termék sokkal jobban teljesít. Persze! Amíg háromból kell választani. Ahogy kettőre csökken a választások száma azonnal súlyos, forintokban mérhető hatása lesz a termékpaletta szűkülésének.

Tudatos volt az Apple stratégiája? Azt gondolom, hogy nem. Leginkább azért nem, mert nem vegytisztán ennek a hatásnak a felhasználásról és tiszta manipulálásról van szó. Már csak azért sem, mert sok olyan híradás jelent meg, hogy az 5C nem fogy úgy, mint ahogy jósolták és a megrendeléseket vissza kellett vágni. Azaz az 5C az Apple várakozásaihoz képest rosszabbul teljesített. Továbbá nem minden országban tartották életben az iPhone 4S-t. Ezzel együtt azt hiszem, hogy a hatás jelentős szerepet játszott abban, hogy úgy teljesített az iPhone5S, ahogy.

Vajon mikor tudatosul végre, hogy irracionálisak vagyunk? Mikor jutunk el oda, hogy ezt az aspektust mind az értékesítésben, mind a termékfejlesztésben vizsgáljuk, és a termékfejlesztő mérnökök számára érthető és látható módon be is építjük a folyamatokba?

További anyagok:

 A csali hatás használata a gyakorlatban:

http://blog.usabilla.com/a-user-test-on-decoy-pricing-steer-decisions-and-increase-conversion/

Egy kellemes prezi.com anyag erről és más izgalmas viselkedési közgazdaságtan hatásokról: http://prezi.com/h3oqxgpcostx/asymmetric-dominance-effect/ 

Ha érdekel, hogyan hasznosíthatod mindezt a saját üzletedben, vedd fel velünk a kapcsolatot!

 

Szólj hozzá!

Címkék: iPhone csali hatás viselkedési közgazdaságtan aszimmetrikus dominancia

A bejegyzés trackback címe:

https://abilitymatrix.blog.hu/api/trackback/id/tr556486975

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.