HTML

Alternatív Innováció

Friss topikok

  • AbilityMatrix: Hello, köszi a kommentet és a kérdést. Egy mobiltelefon webshop esetében a kiszállítás, csere, gar... (2016.08.29. 18:20) Mi a CX és miben különbözik a UX-től?
  • balogh_gabor: Egy részével egyet értek, másik részével nem. :) Hiányolom a képletből a jövő generációját. A Goo... (2015.09.02. 09:06) A Google haldoklik

Címkék

3D-s mozi (1) AbilityMatrix (2) adatok (1) akkumulátor (1) Alphabet (2) Ampera (1) Android (1) apple (1) Apple (7) Apple Pay (1) árak (1) aszimmetrikus dominancia (1) autógyártás (1) autóipar (4) Becsei Áron (1) Bexei (1) Blackberry (1) bor (1) brand (2) branding (5) brand personality (1) csali hatás (1) CX (1) diszruptív (4) elektromos autó (2) email (1) Facebook (1) FMCG (1) Google (6) Google+ (1) Google Wave (1) Google Waves (1) growth hacking (1) igazság (1) imázs (1) innováció (11) iphone (1) iPhone (4) Jonathan Ive (2) kávé (1) kávéliszt (1) kék óceán (1) kérdőív (1) keynote (3) koffein (1) kommunikáció (2) konverzió (1) környezettudatosság (2) környezetvédelem (1) Linux (1) lojális (1) luxus (2) MacBook (2) MacBook Air (2) marketing (3) Microsoft (3) Microsoft Surface (2) mobile payment (1) neuromarketing (1) NFC (1) Nissan (1) Nokia (2) öko (2) okostelefon (3) olcsó (1) öntisztulás (1) Opel (1) Óra (1) paradigmaváltás (1) Paypal (1) piac (2) piackutatás (3) range anxiety (1) Raspberry PI (1) sales (1) Samsung (3) Slack (1) Sony (1) SSD (1) startup (1) storytelling (1) stratégia (5) tanácsadás (2) tanulás (1) taxissztrájk (1) termékfejlesztés (11) termékstratégia (1) Tesco (1) Tesla (4) tokaji (1) Toshiba (1) Toyota (1) TryMee (1) Uber (1) ügyfél (4) ügyfélélmény (8) ügyfélszerzés (3) user experience (1) UX (1) üzletfejlesztés (1) vásárlói elégedettség (1) vevői élmény (6) viselkedési közgazdaságtan (3) Whatsapp (1) Windows (1) Wunder (1) Wundercar (1) zöld (1) Címkefelhő

Mit tegyünk, amikor a piackutatás már nem működik?

2014.11.12. 20:00 AbilityMatrix

bigstock-Dont-Quit--Do-It-64079557.jpg

A piackutatás a legtöbb innovációs folyamat és piacra lépési stratégia egyik legfontosabb eleme. Mégis nagyon kis arányban működnek a piackutatások, amikor innovációk lehetséges piaci elfogadását mérik. Miért történik ez, és mit lehet tenni?

A piackutatásnak megvannak a maga korlátai, amit sem a befektetők, sem az ötletgazdák nem tudatosítanak magukban. Nézzük végig lépésenként ezeket a korlátokat és hogy ismerős-e bármelyik helyzet!

A diszruptív terméknek vagy niche termékeknek nincsen még létező piaca

Nagyon nehéz úgy piackutatást végezni, hogy nincs pontos fogalmad a piacról, arról, hogy kik fogják vásárolni a terméket vagy szolgáltatást. Vagy egy kis szűk területet fogsz kisarkítani magadnak (niche termék), vagy az egész piacot és az iparágat is át fogod rendezni. Hogy kezdj neki? Egyáltalán kit fogsz megkérdezni a kutatások során? Hogyan definiálod a célközönséget? A megfelelő iránymutatás nélkül még a legjobb piackutató cégek is tanácstalanok és menthetetlenül elbuknak. Egyszerűen mert a rossz mintát fogják lekérdezni.

A piackutatás sokkal több, mint egy SurveyMonkey template

Az induló cégek és a startupok gyakran azt gondolják, hogy simán elég egy kis marketing tapasztalat vagy üzleti végzettség egy jó piackutatás levezényléséhez. Meg lehet csinálni, de a végeredmény sokat nem fog érni. Ma már a piackutató eszközök megfizethetőek, sokszor ingyenesek, de ez nem jelenti azt, hogy a szükséges tudást is megkapjuk vele. A szakértők ritka gyöngyszemek és először érdemes egy jó kutatót keresni, aki képes a megfelelő kérdéseket megfogalmazni. A megfelelő kutatáshoz tehát elengedhetetlen mind a tudás, mind a tapasztalat.

A kutatás időigényes. Nagyon.

A jó piackutatás sok időt vesz igénybe. Ez együtt jár a tapasztalattal. A kutatónak meg kell értenie az üzleti helyzetet és hogy milyen információra van szükséged. Mi az a hipotézis, amit validálni vagy cáfolni akarsz. Képesnek kell lennie a kérdések megfogalmazására és a megfelelő módszertan kiválasztására. Továbbá tesztelnie kell, hogy a különböző módszerek közel azonos eredményt adnak-e (online-offline, focus csoport, conjoint, stb.). Kontroll csoportokat kell kialakítani. Természetesen ezek a lépések elhagyhatóak, csak akkor nagy a kockázata annak, hogy az adatok nem helyesek, vagy legalábbis nincs rá garancia, hogy validáltak. Ha pedig ragaszkodsz a lépésekhez, akkor két dolog változik meg jelentősen. Az idő és a költség. A költségek maguktól értetődően kilőnek, mint a rakéta, az idő azonban még kritikusabb. Egy ilyen folyamat esetében egy nagyobb vállalatnál, mire elérünk a kutatásig vagy akár az eredmények szállításáig és felhasználásáig, addigra már az adatok sokszor akár érvényüket is veszítik, vagy az üzleti élet túllépett már azon a helyzeten.
Például egy komolyan előkészített kb. hat hónapos projekt néha több, mint a termék életciklusa, így a változások szinte lekövethetetlenek. Mi azt javasoljuk, hogy az első kutatás ne legyen több, mint a termékéletciklus 30%-a, az ismétlődő kutatások pedig maximum az idő 5%-a alatt legyenek megoldhatóak. Ez utóbbi általában könnyedén megvalósítható.

Érzelmek és viselkedési közgazdaságtan

Az érzelmek döntésekben betöltött szerepének erősödésével és a viselkedési közgazdaságtan előretörésével néhány, a józan paraszti ész által vezérelt szabály tudományos bizonyítást nyert. És ezek azonnal meg is kérdőjeleznek néhány több évtizede használatban lévő gyakorlatot. Például, hogy racionálisan mérlegelve döntünk. Vagy hogy a kérdés mindig befolyásolja a választ. Hogy azt már ne is említsük, hogy több válasz lehetősége esetén az opciók is befolyásolják a választást. Ezek a rendszerek még csak most kezdenek az üzleti életben létjogosultságot nyerni, de már most néhány üzleti és közgazdasági alapvetést kérdőjeleznek meg. Egy kis ízelítő, hogy mire is gondolunk: 

 

 

Első világbeli problémák és harmadik világbeli problémák

Mi úgy gondoljuk, kétféle probléma van. A harmadik világbeliek közvetlen hatással vannak az életminőségünkre, a napi életvitelünkre, létbiztonságunkra, egészségünkre. Ezeket a problémákat megoldó újításokat elég könnyű eladni, mert az előny bemutatása egyszerű, mindenki számára érthető, megtapasztalható és valós. Általában csak az szokott a probléma lenni, hogy találjunk fizetőképes keresletet hozzá.
Az első világbeli problémák fejlett és fejlődő országok piacainak a problémái. Itt a pénz nem probléma, bármit is akarjon bárki mondani. Ezek a típusú újítások az életminőséget javítják, az életszínvonalat emelik. Ezek előnyös változások, de azért ezek nélkül is úgy éreztük, hogy teljes életet élünk. Ilyen például a tablet, vagy a keréknyomás - ellenőrző szenzor, az esőérzékelős ablaktörlő, a Facebook. Természetesen van egy átmeneti szürke zóna a kettő között, de éles a különbség, hogy az első világbeli problémákhoz kapcsolódó fejlesztések elsősorban értékesítési és marketing teljesítménytől függnek, míg a termék szinte másodlagos. Nem azt mondjuk, hogy gyenge vagy rossz termékkel nemzetközi sikereket lehet elérni, de nem is lehetetlen. Egy nagyszerű termék még nem elég.
A startupok és a legtöbb innovátor manapság az első világbeli problémákra koncentrál. Óriási pénzeket ölnek bele az értékesítésbe és a marketingbe, de valahogy mégis elbuknak. Mivel nem tudják megfejteni a titkos összetevőt. Az emberek valahogy nem kattannak rá ezekre a termékekre.
Az első világbeli problémák általában olyanok, amikről nem is tudunk, nem vagyunk velük tisztában. A kezdetekkor szinte mesterségesen generáltnak tűnnek. Ezért maga a kutatás is először irányt mutat az embereknek, hogy utána egyáltalán legyen miről kérdezni őket, értsék a kérdést. El kell mesélned részletesen a problémát, és ez már garantálja is a totális bukást. Ez egy annyira gyakori probléma, hogy egy egész blog bejegyzést lehetne erről írni, de most elégedjünk meg annyival, hogy vannak olyan kutatások, amik a probléma magyarázatával kezdődnek.

Torzítás

A kommunikáció önmagában hordozza a torzítást, minden szinten. Ez elkerülhetetlen. Ez a kommunikáció természete. Jó, de ez hogyan befolyásolja a piackutatást, kérdezhetnénk. Te a piackutató céggel kommunikálsz, a kutató cég pedig potenciális vevőkkel fog oda-vissza kommunikálni, vagy akár alvállalkozókkal, beszállítókkal. A kutatók átformálják a nyers adatokat, válaszokat információkká, amit megint kommunikáció útján adnak és fogad be a megrendelő. Hogy a legegyszerűbbet említsem: a kutató cég fog készíteni egy vezetői jelentést, de a legtöbb cég nem fogja a teljes jelentést elolvasni és különösen nem a választott módszerrel kapcsolatos kockázatokat. Annak ellenére, hogy a legtöbb jó piackutató cégnek ezek benne vannak a jelentéseikben. Még mélyebben megértheted ezt a problémát, ha a (Roman) Jakobson – modellt megismered, vagy felfrissíted az ezzel kapcsolatos emlékeidet.

Összefoglalva a tradicionális piackutatás nagyon jó eredményt szül az alábbi helyzetekben:

1. Sok időd és még több pénzed van. Még jobb, ha nagyon sok van mindkettőből.
2. Ismered a legjobb kutatókat. Ahhoz, hogy eldöntsd ki a legjobb, egy kicsit magadnak is tudnod kell a szakmát.
3. Egy pontosan definiált, már létező piacra lépsz be. Ez persze azt is jelenti, hogy az újításod nem egy nagy áttörő dolog, hanem inkább csak valaminek a javítása, olcsóbb verziója, vagy egy-két paraméterében jobb másolata egy létező terméknek.
4. Van egy viselkedési közgazdaságtan kutató a fedélzeten.
5. Harmadik világbeli problémát oldasz meg.
6. A hipotézisedet már számos alkalommal kutatták, és az élet vagy alátámasztja vagy megcáfolja azt.
7. Nagyon sokat tudsz a piacodról és a hipotézisről is. Majdnem annyit, mint egy profi piackutató.

Úgy gondoljuk, hogy a hagyományos piackutatás egy nagyon jó eszköz, de jelentős korlátokkal. Ha úgy gondolod, hogy a hagyományos piackutatók ezt megcáfolják, olvasd el ezeket a rövid angol nyelvű összefoglalókat, amelyeket a legnagyobb piackutató cégek munkatársai jegyeznek.

Guidelines for Market Research

b2binternational.com

A piackutatás, ahogy az elmúlt évtizedekben megéltük, kiérdemelte a helyét az üzleti eszközök tárházában. A startupok azonban ritkán rendelkeznek megfelelő mennyiségű pénzzel, és egy gyorsan változó, ismeretlen területen hajóznak, ahol ráadásul nincsenek is korábbról adatok. Ezért fontos valamilyen paradigmaváltó módszerrel dolgozni.

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. Ezt hívjuk érzelmi alapú termékfejlesztésnek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedInen!

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: innováció startup piackutatás diszruptív

A bejegyzés trackback címe:

https://abilitymatrix.blog.hu/api/trackback/id/tr776527653

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.