HTML

Alternatív Innováció

Friss topikok

  • AbilityMatrix: Hello, köszi a kommentet és a kérdést. Egy mobiltelefon webshop esetében a kiszállítás, csere, gar... (2016.08.29. 18:20) Mi a CX és miben különbözik a UX-től?
  • balogh_gabor: Egy részével egyet értek, másik részével nem. :) Hiányolom a képletből a jövő generációját. A Goo... (2015.09.02. 09:06) A Google haldoklik

Címkék

3D-s mozi (1) AbilityMatrix (2) adatok (1) akkumulátor (1) Alphabet (2) Ampera (1) Android (1) apple (1) Apple (7) Apple Pay (1) árak (1) aszimmetrikus dominancia (1) autógyártás (1) autóipar (4) Becsei Áron (1) Bexei (1) Blackberry (1) bor (1) brand (2) branding (5) brand personality (1) csali hatás (1) CX (1) diszruptív (4) elektromos autó (2) email (1) Facebook (1) FMCG (1) Google (6) Google+ (1) Google Wave (1) Google Waves (1) growth hacking (1) igazság (1) imázs (1) innováció (11) iPhone (4) iphone (1) Jonathan Ive (2) kávé (1) kávéliszt (1) kék óceán (1) kérdőív (1) keynote (3) koffein (1) kommunikáció (2) konverzió (1) környezettudatosság (2) környezetvédelem (1) Linux (1) lojális (1) luxus (2) MacBook (2) MacBook Air (2) marketing (3) Microsoft (3) Microsoft Surface (2) mobile payment (1) neuromarketing (1) NFC (1) Nissan (1) Nokia (2) öko (2) okostelefon (3) olcsó (1) öntisztulás (1) Opel (1) Óra (1) paradigmaváltás (1) Paypal (1) piac (2) piackutatás (3) range anxiety (1) Raspberry PI (1) sales (1) Samsung (3) Slack (1) Sony (1) SSD (1) startup (1) storytelling (1) stratégia (5) tanácsadás (2) tanulás (1) taxissztrájk (1) termékfejlesztés (11) termékstratégia (1) Tesco (1) Tesla (4) tokaji (1) Toshiba (1) Toyota (1) TryMee (1) Uber (1) ügyfél (4) ügyfélélmény (8) ügyfélszerzés (3) user experience (1) UX (1) üzletfejlesztés (1) vásárlói elégedettség (1) vevői élmény (6) viselkedési közgazdaságtan (3) Whatsapp (1) Windows (1) Wunder (1) Wundercar (1) zöld (1) Címkefelhő

Microsoft - ma és holnap

2015.05.14. 10:44 AbilityMatrix

msoffice.png

(A kép forrása: Internet)

A Microsoft egy nagy levegőt véve úgy döntött ingyen elérhetővé teszi a Windows 10-es verzióját a Raspberry PI 2-re. Egyelőre a részletek még nem ismertek, de mindenképpen egy érdekes és jelentős stratégiai lépésről van szó. De miért fontos stratégiai lépés ez?

A Microsoft bizonyos szempontból nyomás alatt van. Ennek legfőbb oka, hogy az összes "konkurense" ingyenes. Persze a képlet ennél sokkal bonyolultabb, és a konkurens sem véletlenül van idézőjelben. A Microsoft sok csatornából generál árbevételt, ezek közül az egyik legjelentősebb az operációs rendszer licencelése. Az utolsó elérhető számok alapján a cég teljes bevételének negyede ilyen vagy olyan módon a Windows eladásból jön (OEM és egyéb). Tehát előbb-utóbb egy jelentős kieséssel kell számolni, amit a következő 5-10 évben valami mással kell pótolni.

Régen egyetlen platform volt: a PC. Irodában, otthon, út közben gyakorlatilag csak a Windows alapú megoldások léteztek. Bizonyos területeken már a 80-as és a 90-es években sem a Microsoft számított vezetőnek, de legalábbis sűrű volt a piac. Ezek pl. a szerver operációs rendszerek területe. Ezzel együtt a TV TV volt, a rádió, rádió, az autókban pedig nyoma sem volt számítógépeknek. Aztán minden megváltozott és a Microsoft igen jól élt a növekedésből. Annyira, hogy megérte tengernyi pénzt beleönteni a kalózkodás elleni harcba és lobbizásba, mert 1-2%-os fehérítés bőven többet hozott a konyhára, mint amit a költségek elvittek.

De az elmúlt 10 évben minden radikálisan átalakult.

A fogyasztási platformok és az operációs rendszerek felhasználása kiterjedtebb lett, mint valaha. Ma tényleg mindenben számítógép van. Autó infotainment, beágyazott rendszerek, konzolok, projektorok, karórák és persze a telefonok.

Ma egyre inkább célszámítógépek jelennek meg (mobiltelefon, játékkonzol, TV stick, okostévé) és a csökkenő vagy alig növekvő PC piacon is az Apple egyre nagyobb ütemben nő, legutóbb 20%-ot egy 2%-kal növekvő piacon. Még így is kicsi a globális részesedése, de már évek óta tartó trendről beszélünk, amit nehéz félreérteni.
Aztán ott van a Google, aki bár még marginális szereplő, de bizonyos időszakokban már a Chrome operációs rendszerrel szállított gépek vezetik az amazon.com toplistáját.


Azaz egyre kevesebb új gépre fogják egyáltalán a Microsoft operációs rendszerét valaha feltelepíteni. Ehhez nyugodtan hozzá lehet csapni a tablet piacot is, vagy akár a telefonokat is. Nem feltétlenül azért, mert kiváltják az asztali megoldásokat, hanem azért, mert nyitnak egy új világra. A felhasználót bevezetik egy új platformra. És ha azzal elégedett (Android vagy iOS elsősorban), akkor kisebb lesz a belépési korlát az asztali operációs rendszer esetében. Ez a példa az Apple termékek esetében, de a Chrome operációs rendszer is biztosan profitál az Android felhasználók elégedett bázisából.


Az autóipari szállításokban mindkét meghatározó cég őrzi a pozícióit, de nem tud növekedni: a QNX 50% körül, a Microsoft pedig 27% körül áll. Mivel ebben a szegmensben a növekedés és az árbevétel is alacsony, nem fogja/tudja ez kirángatni az MS-t a bajból.


Az egyik mód, hogy a Windows megkerülhetetlen szereplővé próbál válni minden új eszköz platformon.

A mostani mobiltelefonos piacon már sok fű nem fog nőni a következő 3-5 évben, azonban folyamatosan újabb és újabb platformok próbálnak meg teret hódítani és a piac fragmentálódik. Egyre több helyre kerülnek be számítógépek és ezek egyre speciálisabb eszközök, univerzális alapokon. Azaz megjelenik egy valamilyen IoT alapokon működő rendszer, pl. Raspberry PI alapokon. Ma ez általában egy Linux licencet jelent. Amin soha nem fog futni semmilyen Windows alkalmazás. Megjelenik egy otthoni médiaközpont, szintén Raspberry PI alapokon, Linuxxal. Meg fognak jelenni az egyedi autós megoldások, valamilyen másik platformra. Aztán újabb helyen, az otthoni automatizálásban látunk célszámítógépeket, amiken már szintén nem Windows fut. A bank kiváltja az ügyfélsoroló rendszerét, mert nem kezeli az NFC check-in-t. Mire? Bármire, ami a célnak megfelel. Android tablet, speciális NFC megoldások célszámítógéppel.
Ha egy olyan számot vizsgálunk, hogy mennyi időt töltünk valamilyen számítógép használatával, akkor látni lehet, hogy a Windows napról napra visszaszorul az életünkben. Elértéktelenedik. A telefonunk valószínűleg nem windows alapú rendszert futtat. A hűtőnkben már biztosan nem az van. Az otthoni médiacenterünk vagy streaming eszközünk sem Windows alapú.


Egyre kevesebbszer találkozunk Windows logóval és ahogy egyre több helyre kerül új, egyszerű kis univerzális alapokon nyugvó, de mégis csak célszámítógép, úgy csökken a Windows szerepe az életünkben. És ezen segíthet ez a lépés, amit valószínűleg még sok hasonló követhet.

 

Ha tetszett a bejegyzés, szólj hozzá, oszd meg másokkal is, és ha még nem tetted, csatlakozz hozzánk a Facebookon vagy LinkedIn-en!

Szólj hozzá!

Címkék: Apple Google Linux Windows Microsoft Raspberry PI

A viselkedés alapú üzletfejlesztés

2015.04.08. 16:24 AbilityMatrix

nyilvanvalo_abilitymatrix.jpg

Sokféle piacszegmentálási és működési modell létezik. Ezek mindegyike valamilyen nyilvánvalóan egyértelmű, mérhető és számszerűsíthető tulajdonság alapján próbálja meg a csoportokat képezni. Azonban ha jól átgondoljuk, igazából mindig emberek vásárolnak és emberek készítenek termékeket, ők szolgáltatnak. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mi az, ami igazából meghatározza az embereket? Leginkább a viselkedésük. Azonban az embereket nem lehet a helyzetektől függetleníteni. Ezt azért fontos kiemelni, mert léteznek olyan modellek, amelyik embertípusokat építenek fel és azt vallják, hogy ezek a viselkedések helyzettől, üzletágtól és döntéstől függetlenek.


Mi az AbilityMatrixnál úgy gondoljuk, hogy a vevői viselkedés meghatározza az üzletfejlesztés irányát is.

A cégünk is és a vásárlóink is viselkednek valahogyan az üzleti kapcsolat során. Azonban ez a viselkedés nem jelenti azt, hogy mindig és minden helyzetben ugyanúgy viselkednének. Gondoljunk csak bele egy szülőbe, aki otthon transzparens módon hozza a döntéseit. Vajon ugyanilyen transzparens módon működik a munkahelyén is? Talán igen, de ez egyáltalán nem törvényszerű. Vagy ugyanígy egy pék, amikor a lisztet szerzi be, lehet hogy csak a minőséget tartja szem előtt, azonban amikor autót vásárol, a legolcsóbb ajánlatot választja.  Vajon mind a két esetben ugyanúgy viselkedett?


A viselkedési hangsúlyok egyfajta éltető energiaként működnek az interakció során. Ha egy cég nyílt és őszinte, szinte már nyers, akkor olyan cégeket (és azon belül olyan döntéshozókat) fog maga köré gyűjteni, akiknek ez fontos, értékes, vagy akik ebben valamilyen eszközt látnak. Azaz nekik direkt módon sem jó, sem rossz, de a cég értékein, viselkedésén keresztül el tudnak érni egy számukra fontos élményt vagy hatást a szervezeten belül.

A viselkedés alapú üzletfejlesztés célja, hogy olyan megértésre helyezze a termékfejlesztést és az ügyfélakvizíciót, amivel hosszútávú és lojális kapcsolat alakulhat ki. Így nagyobb haszonnal lehet üzleti kapcsolatokat kiépíteni, mindkét oldal számára.

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en!

Szólj hozzá!

Címkék: stratégia ügyfélszerzés üzletfejlesztés viselkedési közgazdaságtan

Az akkumulátorok kora

2015.04.02. 09:47 AbilityMatrix

batteries_abilitymatrix.jpg

Ha egy iparágat kéne kiválasztanom, ahol a legnagyobb robbanást várom, akkor az az akkumulátor technológia. Egyszerűen annyira kőkori minden, ami itt van, hogy innen szinte végtelen számú irány vezet. És pont ez teszi kockázatossá azokat a cégeket, vagy megoldásokat, akiknek ilyen irányú kitettségük van.


Először is nézzük, miért kockázatos, ha valaki egy ilyen robbanás előtt álló technológiába fektet be! Bár nem látszik szabványosnak, de azért nincsen olyan sok megoldás a piacon. Vannak szabványos méretek és közel szabványos megoldások. A Tesla a saját technológiájával folyamatos versenyfutásban van az idővel. Az előtt kell elérniük egy meghatározó piaci részesedést és egy minél nagyobb töltő hálózatot, mielőtt a technológiájuk teljesen értéktelenné válik. Ha ezt a pontot nem érik el, akkor az új autókban lévő  modernebb technikák nagyon gyorsan ki tudják majd szorítani a Teslát a piacról. Egyszerűen: ha a háztartási aljzatból gyorsabban fel tudom majd tölteni az autómat, mint most a Teslát a gyorstöltővel, akkor komoly bajban lesznek.
Egyelőre vannak bizonyos fizikai korlátok, ami miatt nehezen tudom elképzelni, hogy minden szempontból megdöntsék őket, de lehetnek új kihívók. Pl. ha a jelenlegi kapacitáshoz tartozó méret és súly a tizedére csökkenne. Vagy szabadon alakítható lenne a befoglaló méret. Vannak már ilyen irányú elmozdulások, ezek egy részéről mi is írtunk itt  és itt, illetve megjelentek a témában mások cikkei is.


A cikk apropóját azonban az új MacBook adta, amit szétszedve lehet látni, hogy gyakorlatilag az egész gép egy fél bankkártya méretre elfért. Az összes többi az érintőpanel (touchpad) és az akkumulátor. Ha az akkumulátor technológiája változik (pl. bármilyen formát képesek kitölteni, vagy kisebb is elég lesz ugyanakkora kapacitáshoz), akkor a gépek formája is jelentősen meg tud változni, tovább könnyülhetnek. Vagy egészen más formákkal el lehet kezdeni kísérletezni, ilyen lehet pl. a harmonika alakban összecsukható gép. Az akkumulátorok változása sok más területen is segítség lehet, mondjuk ha felruházzák hőszigetelő tulajdonságokkal őket, akkor a hőszigetelések a helyére is lehet majd akkumulátort szerelni.


Ezért áll nagyon nagy robbanás előtt az akkumulátor technológia. Gyakorlatilag ma számos iparág vár a változásra és ha lesznek változások, akkor újabb és újabb iparágak kapcsolhatóak be tartósan az "elektromos fogyasztók” közé. Ilyenek a repülőipar, hajózás, közlekedés, építőipar - önnfentartó ház, ahol a szigetelés helyett akkuk vannak, ruhaipar-okosruhák, élelmiszeripar.


Lássuk ki lesz az első és ki szakítja át végül a célszalagot!

Ha tetszett a bejegyzés, szólj hozzá, oszd meg másokkal is, és ha még nem tetted, csatlakozz hozzánk a Facebookon vagy LinkedIn-en!

Szólj hozzá!

Címkék: piac akkumulátor autóipar termékfejlesztés Tesla MacBook

Amikor a befőtt elteszi a nagymamát

2015.03.30. 05:03 AbilityMatrix

memo2_1.jpg

1991-et írunk. A SanDisk nevű cég egy 20MB-os solid state disket hozott forgalomba 1000 dollárért. Ekkor 140 dollárra jött ki ugyanez a kapacitás merevlemezes tárolással. Alig három év múlva a merevlemez már csak a hetedébe került, miközben egy 128 MB-os SSD modul még 33 dollár volt 2003-ban is!

Miért írjuk ezt? Mert az Intel és a Toshiba most rakták múlt időbe a klasszikus merevlemezes tárolási technológiát. Természetesen ez már csak egy végső kegyelemdöfés, de akkor is fontos látni, hogy egy drága és marginális technológia végül hogyan borította fel a teljes számítógép piacot.


Az SSD több megközelítésben is diszruptív. Egyrészt egészen más technológiával és sokáig versenyképtelen módon létezett, csak azért, hogy végül a technológiai innovációk és az árváltozások évtizedeivel versenyhelyzetbe kerüljön. De még ennél is izgalmasabb az a kék óceán típusú hatás, ami miatt még azzal együtt is versenyképes, hogy sokkal drágább, mint a hagyományos tárolási megoldások.

Ez pedig, hogy még egy idejétmúlt architektúrát is képes úgy felgyorsítani, hogy azt valóban gyorsnak is érezzük. Az AbilityMatrix blogjában, igaz csak angolul, de már 2011 februárjában megjelent a cikk, hogy a valódi sebesség az, amit a felhasználó annak érez. És ehhez segítették hozzá már évekkel ezelőtt az SSD-k.
És ezzel mintha egy pillanatra megállították az időt a PC piacon. Már nem volt fontos, hogy új géped legyen, hogy jobb processzorod. Egy SSD és újra évekig jó volt a géped. Azaz az SSD ára nem a merevlemezzel, hanem egy új gép árával versenyzett. És annál jobb volt. Ezt elég nehezen látták be a PC gyártók és igazából az SSD gyártók nem is használták ki ezt a marketingkommunikációjukban, pedig valójában erről volt szó.


Ettől igazán diszruptív az SSD, hogy nem csak a közvetlen versenytársakhoz képest volt nagyon más és nagyon átalakító, hanem sok más piaci területet is képes volt a négy sarkából kifordítani. Érdekes módon nagyon nehezen talált rá a megfelelő pozicionálásra az SSD és így utólag sem tűnik tudatosnak. Mindenesetre egy korszak végére teszünk szép lassan pontot.


A következő ilyen robbanás az akkumulátor technológiában lesz. Azt is izgalommal követjük.

Ha tetszett a bejegyzés, szólj hozzá, oszd meg másokkal is, és ha még nem tetted, csatlakozz hozzánk a Facebookon vagy LinkedIn-en!

Szólj hozzá!

Címkék: Toshiba SSD kék óceán diszruptív

A transzparens napelem - avagy mi a termékstratégia

2015.03.25. 20:45 AbilityMatrix

sakk_abilitymatrix.jpg

Ma egy 2014-es cikk kapcsán szeretném bemutatni, hogy miben más a termékstratégiai tanácsadás a termékfejlesztésnél.

Ebben a cikkben egy újfajta fotovoltaikus panelről van szó, ami valóban transzparens, azaz ablakfelületek helyett használható és közben áramot termel. Jelenleg 1% a hatékonysága, ezt várhatóan 5%-ra tudják emelni, ami még mindig csak kb. két harmada a nem transzparens megoldásoknak. És természetesen azok is fejlődnek.

Tehát alapvetően egy nem életképes technológiáról beszélünk. Vannak nyilvánvaló előnyei, de valószínűleg nagyon drága is lesz, főleg az első időben. Mégis mit lehet csinálni, hogy a termék elérje azt a szintet, hogy tömeggyártással már pl. egy ház oldalába is megérje beépíteni? És itt jön be a termékstratégia.


A hagyományos termékfejlesztés arra fókuszál, hogy jó terméket készítsen egy hipotetikus ügyfélnek vagy célra.

Ennek előnye, hogy ha sikerül, akkor azonnal van vevő (vagy nincs, de ez egy másik történet). A termékstratégiai megközelítés pedig azt nézi, hogy erre vagyunk képesek MOST, hogyan lehet ezt eladni és ebből finanszírozni, megszerezni az első tapasztalatokat, egyáltalán hogyan kell a termékfejlesztési és értékesítési stratégiát összehangolni, hogy sikeres és folyamatosan növekedő pályán álljon a cég.


Ebben az esetben kell keresni egy olyan iparágat, ahol nem a hatékonyság vagy az ár a fontos, hanem egyáltalán a lehetőség. Azt kell vizsgálni, hogy a termék ára mely rendszerekben elenyésző az egészhez képest. És természetesen, hol van fény. Az első ilyen az űrtechnika és a katonaság, különösen olyan országok, amelyek az egyenlítői övezetben vannak. Természetesen itt más igények is lehetnek, amelyeknek nem biztos, hogy megfelel a termék és nem biztos, hogy ezek a problémák megoldhatóak.
Továbblépve olyan beruházásokat kell keresni, ahol az üvegfelületek a termék teljes élettartama alatt ugyanazok maradnak, vagy maga a teljes amortizáció egy több évtizedes folyamat. Így ha drága is a beruházás, akkor is eltörpül a költség az esetleges plusz szolgáltatások vagy megtakarítások mellett. Nyilvánvalóan ezek az irodaházak, amelyek 50-100 évekre épülnek, így a magasabb ár is megtérülhet prémium szolgáltatásokban (ingyenes fali töltők, vagy apróbb elektromos berendezések) vagy akár az épület energia felhasználásában miközben maga az élmény nem romlik. Hasonló terület lehet az autók panoráma teteje, ami egyszerre lenne képes betölteni a panoráma tető szerepét és plusz áramot termelni. Pl. elektromos autók hatótávját javítva, vélhetően nem sokkal, de talán eléggel ahhoz, hogy megérje egy gyártónak a presztízsért.
Aztán az első, hosszútávú vagy presztízs típusú vevők után szép lassan jöhetnek a tömegpiacok, először az ipari épületek, aztán pl. a konténerlakások, vagy csak a panorámaliftek. Amennyiben a megfelelő fényhullámokat átengedi, akkor akár üvegházakban is lehet alkalmazni. És még ki tudja mi minden.

A fenti gondolatmenet nagyon jól megmutatja, hogy milyen az, ha a termék a kezdeti technológiai áttörés után egy integrált termékstratégiai rendszerben kerül továbbfejlesztésre és nem csak simán a termékfejlesztésben gondolkodunk. Az értékesítés visszajelzései tudják aktívan formálni a terméket illetve a termékfejlesztők kapacitása, technológiai korlátai meg tudják határozni azt, hogy egyáltalán milyen ügyfeleket vagy problémákat tudnak kiszolgálni. Tehát a két szervezeti rész szimbiotikusan, organikusan összetartozik, együtt lélegzik és fejlődik. Ez a gondolkodás kinyitja a termékfejlesztést és az értékesítést is a közös gondolkodásra és probléma megoldásra, látják egymás napi küzdelmeit és nagyobb tisztelet és megbecsülés alakul a között a két csoport között, akiknek valójában az első pillanattól együtt kéne dolgozni azért, hogy a cég sikeres legyen. Mert a nap végén az számít, hogy valaki fizetett-e érte vagy sem. És ez értékesítés.

Mi összekapcsoljuk az értékesítési stratégiát és a termékfejlesztést. A fenti írásban nem tértünk ki rá, de mi becsatoljuk az elemzésbe az iparági és a cég saját stratégiai helyzetét is, és ezekből építünk használható, növekedésre alkalmas modellt.

Ha tetszett a bejegyzés, szólj hozzá, oszd meg másokkal is, és ha még nem tetted, csatlakozz hozzánk a Facebookon vagy LinkedIn-en!

Szólj hozzá!

Címkék: tanácsadás stratégia ügyfél öko termékfejlesztés környezettudatosság ügyfélszerzés termékstratégia

Miért vennék Teslát?

2015.03.18. 10:45 AbilityMatrix

motor_abilitymatrix.jpg

Számomra meghatározó minden szempontból a Tesla. Mint innovátor és elsősorban olyan területeken, amiről nem esik szó. Ez azonban az üzleti oldala. Ma azt szeretném bemutatni, hogy én miért vennék vagy Toyotát vagy Teslát.

Elöljáróban annyit, hogy másfél éve autó nélkül éljük életünket, annak minden szépségével és néha szívásával. Az autó nélküliség azt hiszem egy kicsit eltávolított a mindennapi élménytől és már nem homályos tekintettel nézegetem az autókat, hanem talán egy kicsit távolabbról, szárazabban. Én is ugyanolyan ember vagyok, mint bárki más, talán csak gyorsabban változik a viszonyom dolgokhoz. Ez az autókkal kapcsolatos választásomban biztosan tetten érhető. Hiába a gyönyörű formák, a mind újabb és újabb fejlesztések, számomra az autók unalmasak. Mára már csak a használati tárgy szerepét töltik be, élményt nem adnak az életemhez és tudom, hogy bármilyen autóban is ülök, nagyon nehéz annak nap mint nap új élményt adnia. Egyszerűen a jót és a rosszat is megszokod.


Ültem lenyűgöző és szép autókban, amik után sóvárogtam a bemutatásuk óta, de akár vezetve, akár utasként azt kellett látnom, hogy nincs különbség az autókban. Uniformok lettek. Szinte ugyanaz az élmény egy Mercedesben, egy BMW-ben, Audiban, Mazdában. Ezzel persze nem fog mindenki egyetérteni és ez így van rendjén. Azok, akik nem értenek egyet, azért nem értenek egyet, mert nekik még élményt ad az autó. Élveznek egy-egy belső kialakítási megoldást, vagy különleges elemet.


Én már nem. Számomra inkább vérlázító, hogy 2015-ben még mindig csak itt tartunk.

Lehet, hogy sok területen innovatív rengeteg autógyártó, de pl. ami a középkonzolokon található, az maga a szégyen. Ahogy az autós navigációs és infotainment felületek kinéznek, az már három éve is ciki volt. Ma pedig a full HD kijelzős telefonok és laptopok korában pixeles kijelző, el nem forduló térképek, user experience-t még csak hírből sem ismerő megoldásokkal van tele minden autó. Pedig lehetne ilyen is: 

 


Ezért vennék Toyotát. Vélhetően használtat és utána némi pénz ráfordításával a számomra fontos dolgokat kicserélném.


És ezért vennék Teslát. Az élményért. Azért az élményért, ami minden pillanatban utolér. Utolér akkor, amikor megrendeled, átveszed, amikor használod, töltöd és amikor rájössz, hogy éppen távolból frissítették az oprendszert, hogy 3.2 helyett 3.1 alatt gyorsuljon százra (friss hír: a cikk megjelenéskor lesz egy bejelentés arról, hogy szotverfrissítéssel oldják meg a távolság problémát 'range anxiety'). Vagy amikor benyomod az "Insane" gombot. Vagy amikor rájössz, hogy a szervíz élmény nem két külön szó, hanem egy összetett szó, így: szervízélmény. Mert nincs előírt kötelező szervíz. Biztosan vannak rossz élmények is, de az élmények már csak ilyenek. Húzd meg, ereszd meg.


Ha élményt akarnék, Teslát vennék.

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en!

Szólj hozzá!

Címkék: autóipar user experience ügyfélélmény Toyota Tesla vevői élmény range anxiety

Egy dugó mind felett...

2015.03.10. 22:37 AbilityMatrix

macbook.jpg

Eredetileg a János odabasz címet szántam a mai bejegyzésnek, de hát az egy kicsit erős lenne. Pedig nem tartom túlzásnak, az alapján, amit az Ive vezette csapat és a mérnökök csináltak. A mostani keynote legfontosabb része az új MacBook. Nem az Air, nem a Pro, nem is az óra, hanem csak így simán a MacBook. Miért?

Ez egy erődemonstráció volt. Elsősorban a Microsoft Surface-szel szemben, hogy lehet ezt jól is csinálni. Nem mintha a Surface rossz lenne, sőt. És persze a MacBook nem tartalmaz érintőképernyőt. De a Surface minősége nyilván nem érheti el egy teljes unibody alumínium gép minőségét, ez simán anyaghasználat és gyártási különbségből adódik, semmi pejoratív nincs benne. Ugyanolyan vastag, könnyebb, fémből van és nem műanyagból, a billentyűzete pedig szokásos Apple minőség, amivel egy tablet kiegészítő billentyűzete nem veheti fel a versenyt. Nem azért, mert az a maga osztályában rossz lenne, hanem mert nem abban az osztályban focizik.
Szóval minek vegyél Surface-t, ha vehetsz egy új MacBookot? Ami tényleg egy teljes értékű számítógép. A Surface Pro 3 billentyűzet nélkül is csak alig vékonyabb (1mm) és alig könnyebb (kb. 100g), mint az új MacBook. Billentyűzettel pedig már sokkal nehezebb és vastagabb is.


Egy csatlakozó. Ezt már sokan megénekelték, előhozva a 2008-as Airt és az USB-t. Nem rossz a hasonlat, de nem ez a lényeg. 2008-ban az Apple bejelentette az első Air-t, talán még emlékszünk arra az ominózus borítékra. Akkor sokan azt gondolták, többek között e sorok írója is, hogy kinek kell ez? Nincs benne DVD lejátszó, szinte semmit nem bírt az akkuja. A cél nem a tökéletes eszköz megalkotása volt, hanem az irány kijelölése. És ez most sincs másként.

 


A lényeg valójában az, hogy az új géppel már várhatóan egy teljes napot le tudsz húzni töltő nélkül. Aztán este, pont úgy, mint a telefonodat, felrakod a töltőre és reggel leveszed. Ez egy teljes felhasználói attitűd váltás, ami már elindult, csendben zajlik a felszín alatt.


Természetesen a kép ennél cizelláltabb, de a lényeg ez: ha MacBookod van, nem használsz töltőt - és ez csak tovább erősödik mint trend.

Nyilván a Windows alatt ez megint nem egyértelmű, mert bizonyos gépek esetében ez most is így van, másoknál pedig inkább nem. Az Apple trendet fog csinálni abból, hogy úgy használd a gépedet, mint egy telefont. Reggel vedd le a töltőről és este újra rakd fel.


További csatlakozók hiánya. Hát ez már tényleg csak az újságírókat zavarja. Mentés? Airport wifin keresztül. Videó lejátszás? Apple TV szintén vezeték nélkül. Fájlküldés? Airdrop. Szinkronizálás telefonnal? Wifin keresztül.
Handoff? Szintén vezeték nélkül. Már a képeket sem vezetéken keresztül töltöm le a telefonról. Nyilván a kép itt is árnyaltabb, de a lényeg, hogy ez már trend, nem sznobság vagy hiúsági kérdés.

A gép természetesen még nem csúcsgép, így megtolták új színekkel, és még az is belefér, hogy a világító alma logó eltűnjön. Az új MacBook egy trend kiteljesedésének a kezdete. Tele olyan innovációkkal, amik az Apple-t jó időre a többi gyártó elé helyezhetik, pl.: a konkurenciánál eddig is fényévekkel jobb touchpad innovációi, a színek, a teljes fém tokozás, az új billentyűzet mechanizmus, vagy a retina kijelző ilyen méretben. Ezeket külön talán, együtt viszont még 1-2 évig senki nem fogja tudni ilyen minőségben reprodukálni. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy ebben mekkora szerepe van az operációs rendszernek. De az már egy másik történet lenne. Addig is nézzetek úgy az új MacBookra, mint a következő 5 év meghatározó trendjeit bemutató első sorozatgyártott típusra.

Csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: vajon egy hordozható számítógépre kell érintőképernyő?

Mi az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en!

Szólj hozzá!

Címkék: keynote Apple MacBook Air Jonathan Ive Microsoft Surface

Brand Personality és viselkedés

2015.03.04. 14:30 AbilityMatrix

surprised2_abilitymatrix.jpg

A cégek személyiséggel való felruházásának, illetve a kialakult személyiség leképzésének egyik ismert módszere a brand personality vagy magyarul „márkaszemélyiség”. Ez egy 5 paraméterből, aspektusból álló rendszer. A brand personality alapvetően a marketing találmánya és eszközrendszere. Szinte végtelen változata létezik, van fúziós verziója (a Millward - Brown féle pl. az archetípusok felé tereli az eredményt), de a lényeg ugyanaz.
Ehhez képest van egy józan ész számára jobban, azonban tudományosan, vagy számszakilag már nehezebben megfogható aspektus. Ez pedig a viselkedés és ennek hasznosítása.

Az élmények

A céggel való érintkezés élményekből épül fel. Igaz ez a vállalaton belüli élményekre és az azon kívüliekre is. Akár egy business to business (B2B) vagy business to consumer (B2C) márkáról legyen is szó. Ezek az élmények, saját tapasztalások fogják kialakítani a márkaképet, amit a reklámok valamilyen mértékig módosíthatnak, akár jó, akár rossz irányban torzíthatnak. Azonban elmosni biztosan nem tudják. Ezek az élmények viselkedési mintákat fognak kialakítani mind a vevőben, mind a cég munkatársaiban. Ezek a viselkedési minták pedig vagy előre generáltak, pl. reklámok által (mi egy vicces cég vagyunk, lazák vagyunk - pl. Southwest Airlines) vagy kialakulnak az idővel. Ebbe az utóbbi kategóriába tartozik pl. a politikával kapcsolatos viselkedési minta is, ahol egyfajta vásárlás utáni (postsales) reakció zajlik a vevőkben, attól függően, hogy milyen élmények, értékek és viselkedések határozták meg döntésüket és ezek milyen viszonyban állnak a vásárolt produktummal.

Viselkedések és hatásuk az üzletre

A személyiségem meghatározhatja azt, hogy egy adott helyzetre milyen válaszokat adok, azaz hogyan viselkedem, - de sokszor ez a viselkedés nem mutat vissza sem a személyiségemre, sem a más helyzetekben mutatott viselkedésemre. Például hiába vagyok bátor és buzdító előadó, szabadságharcos vezér, ha utána egy kevésbé biztonságos negyedben inkább elfutok az inzultálók elől. Az egyik helyzetben inspiráló voltam, a másikban pedig megfontolt (vagy bátor és gyáva; értelmezés kérdése).

Ahogyan ez igaz lehet egyének esetében, ugyanúgy van értelme ezt cégek viszonylatában is megvizsgálni.

A vevői élmény a lényeg

A cégek esetében fontos megjegyezni: mindegy, mit mond a marketing, végső soron az számít, hogy mi az élményem vásárlóként. Ez határozza meg azt, hogy mit várok el egy márkától vagy mit fogadok el adott esetben reakcióként. És pont ezért kicsi a jelentősége annak, hogy pontosan mi is a márkaszemélyiség, mivel sajnos az élmények sokkal inkább a folyamatok és a viselkedés eredménye, és nem a marketingé. Saját élmény, hogy egy adott szolgáltató számlái értelmezhetetlenek. Ez bizonytalanságot szül, illetve azt látom, hogy nem transzparens a viselkedésük. Majd amikor elválnak az útjaink a szolgáltatóval, kapok egy fizetési felszólítást. Azt sem tudom, hogy mire, mert nincs mögötte számla, csak egy összeg. Aztán kiderül, hogy a belső folyamataik miatt az eredeti számla valószínűleg soha nem is került kiküldésre, csak a fizetési felszólítás. Csak tovább erősödik bennem, hogy ez egy nem transzparens, "zűrös" szolgáltató.

A cégeknek sokkal nagyobb figyelmet kell arra fordítaniuk, hogy milyen élményt nyújtanak a viselkedésükön (szolgáltatásaikon) keresztül az ügyfeleknek, mivel végső soron ez fogja meghatározni a sikerüket egy versenyhelyzetben. Azok a piacok, amelyek még nem élmény- és viselkedés központúak, csak addig lehetnek ilyenek, amíg minden szereplő a homokba dugja a fejét. Az első olyan cég, amelyik vált, biztosan piaca meghatározó, gyorsan növekvő szereplőjévé fog tudni válni.

Ahogy Maya Angelou is mondta: "Az emberek elfelejtik, mit mondtunk, elfelejtik, amit tettünk, de azt soha nem felejtik el, milyen érzéseket váltottunk ki belőlük."

Akit bővebben érdekel maga a brand personality módszere, az alábbi linkeken olvashat róla: Pivotcon, Investopedia

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en!
 

Szólj hozzá!

Címkék: stratégia ügyfél termékfejlesztés ügyfélélmény vásárlói elégedettség brand personality vevői élmény

Az Apple negyedéves jelentésének margójára

2015.01.29. 16:55 AbilityMatrix

applemirrorabilitymatrix.jpg

Egy szóval jellemezve a helyzetet: szörnyű.


Ha valaki nem tudná, az Apple minden rekordot megdöntött. No nem úgy, hogy magukhoz képest jól ment, hanem úgy, hogy soha senkinek ennyire még nem volt jó negyedéve.

Tagoltan: Soha. Senkinek.


Valahol mélyen sejtettem, a személyes tapasztalataim alapján, hogy Kínában még sokkal kelendőbb lesz az Apple (70%-os éves növekedés 14Q1-ről 15Q1-re), mint bárhol másutt, és ezek szerint csak a megfelelő infrastruktúra kellett hozzá (azaz boltok, emberek, logisztika - na meg szolgáltatói szerződések).
Szörnyű azt látni, hogy igazából senki még csak meg sem tudja őket szorítani. Persze, Android piaci részesedése háromszor-négyszer akkora, mint az Apple részesedése, de ez nem számít. Az számít, hogy az Apple ezzel pénzt tud keresni, és az Android piacon gyakorlatilag egy gyártó sem. Csak a Google a szolgáltatásaival és a hirdetésekkel. Egy ideig.


Az a baj...


Ez annyira tipikus mondatkezdés, hogy ennél már csak a de a még tipikusabb.

Az a baj, hogy így nincs verseny. Lehet, hogy én vagyok maximalista, de pl. az iPhone 6 már messze van attól a mérnöki igényességtől, ami a 4-4s-5s sorozatot jellemezte; apró illesztési hibák, műanyagnak tűnő fém (vagy inkább fémnek tűnő műanyag ?), megosztó design. És az asztali operációs rendszer sem lesz jobb minden egyes verzióval. Többet tud, több a csillogás, de a minőségbiztosítás, a bosszantó hibák korábban nem ismert tömegekben jelennek meg.


Az a baj, hogy még így is fényévekkel vannak szinte bármilyen alternatív rendszer előtt. Az ügyfelek élményt vesznek. Ezt pedig ma csak az Apple árul. A verseny már régóta csak látszólagos, de most már egyértelmű. Mindenki elbukott.


Az a baj, hogy nem vagyunk egyformák. Más élményekre vágyunk, más a fontos egyes embereknek. Csak ezt senki nem hallja. Vagy senkit nem érdekel. Vagy senki nem tudja élményszerűen megcsinálni.


Valakinek fel kell találnia egy új élményt. Az új élményt. Különben mindenki szép egyen Apple telefonnal fog járni.

"Sent from my iPhone 6"

 

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en!

Szólj hozzá!

Címkék: Apple Android Google iPhone

Az okostelefonok nem innovatívak

2015.01.22. 20:02 AbilityMatrix

smartphoneabilitymatrix.jpg

Hatásvadász a cím? Talán. Ezzel együtt, amit most tapasztalunk, az véleményünk szerint távol áll az innovációtól. Legalábbis az izgalmas innovációtól. Néhány ember elképzelését talán tükrözi az innovációról az, ami most történik (költségcsökkentés és magasabb árak validálása), de semmiképpen sincs meg a "hűha" élmény.


Mi a baj?

A felhasználói élmény legalább három éve változatlan.

Az, hogy hogyan és mire használjuk a telefonunkat természetesen bővült, de ez inkább a tabletek irányába történő konvergálásból ered és nem az újításból. A nagyobb képernyő pedig szükségszerűen más fogyasztásra is alkalmassá teszi a telefonokat. A cégek új területekkel jelentkeznek és az életünk egyre nagyobb részét próbálják meg a termékekkel behálózni, kezdve az egészségügyi adatainktól egészen az okoseszközök vagy a “dolgok internetéig”, azaz az okostárgyakig. Azonban az, hogy hogyan és mire használod a telefont, lényegében az első iPhone óta nem változott. A Microsoftnak volt egy új felhasználói felületre vonatkozó megközelítése, ami izgalmas színt adott ennek a piacnak, de az ő tempójuk az iparág tempójához képest alacsony.


Firefox OS, Samsung Tizen és minden, amit újnak tekintünk, valójában nem az. Még mindig az Apple és az iPhone másolatai kisebb - nagyobb mértékben. Ikonok, érintő képernyő, hasonló kinézet és élmény. Személy szerint nem hiszek abban, hogy nincs helye vagy esélye egy felhasználói élményt szem előtt tartó innovációnak (user vagy customer experience).

A probléma, hogy az innovációk többsége nem tudja áthidalni a szakadékot. A szakadékot, ami a találmányok és a különböző felhasználói élmény ötletek, valamint a hasznos, értelmes és élményszerű innovációk között van.


Ahogy ebben a blogban is gyakran mondtuk: az Apple egyáltalán nem a legjobb technológiai innovátor. Ők az ügyfélélményben vezetnek mindenki előtt és hogy az újításokat hasznos, de legalábbis élményszerű újítássá tudják varázsolni. És mindenki más ezt az ügyfélélményt próbálja meg lemásolni.


Mindenki más! Ébresztő!

Nincs szükségünk arra, hogy minden gyártó pont ugyanazt az élményt adja. Az Apple kijött a flat designnal, a Google követte a “trendet” a material designnak hívott iránnyal. A workshopjainkon be szoktam mutatni példaként a különböző észak-amerikai autógyártói weblapokat, mint pl. a BMW, Mercedes vagy a GM és a Tesla. A BMW és a Mercedes honlapjának kezdő oldala nagyon hasonlít egymáshoz, szinte azonosak. A GM más, de rossz értelemben véve más. A Tesla? Egy másik világ. Érdemes megnézned a weblapokat és a saját szemeddel látni a különbséget.
A mostani okostelefon kínálat nagyon sokban hasonlít a Mercedes-BMW párhuzamhoz. Különösen, ha a felhasználói felületet, designt vagy a használat módját tekintjük. Az, hogy hogyan használjuk ezeket, nagyban az alkalmazásokon és azok készítőin múlik. Egyfajta status quo lett az alkalmazásokból, senki nem kérdezi meg, hogy lehetne-e másként, esetleg alkalmazások nélkül - vagy azokon túllépve - is meg lehet oldani egy problémát. Pl.: a szövegbevitel jelenleg vagy hanggal vagy valamilyen billentyűzet segítségével történik. De biztosan csak így lehet? Például bizonyos esetekben nincs is szükség adatbevitelre, maga az alkalmazás, a hely vagy helyzet meghatározza, hogy mit is akarunk csinálni vagy milyen adatot akarunk bevinni.


Miért kell túllépni a "fősodor" megoldásain?

Mert az Apple pénzcsináló gépezetét nem lehet ledönteni azokkal a módszerekkel, amik az Apple ügyfélélményét adják. Vagy ha ugyanazokra a kérdésekre pont ugyanolyan válaszokat adunk. Egyszerűen ez nem ad elég impulzust az embereknek, hogy váltsanak vagy valami újat, újszerűt próbáljanak ki. Minél tovább maradnak egy-egy rendszeren belül, annál kevésbé valószínű, hogy váltanak, működésbe lép a "status quo hatás" és a megszokás hatalma, mint pszichológiailag is kimutatott hatások.


Bárminek nevezhetjük: diszruptív innovációnak, meglepő gondolatoknak, világmegváltásnak, de valaminek vagy valakinek meg kell változtatnia a játékszabályokat. És ezt valaki meg is fogja tenni, felforgatva a piacokat. Nem idén, nem jövőre, de 5 éven belül biztosan. Számíts rá.

 

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en!

 

Szólj hozzá!

Címkék: innováció okostelefon Apple Samsung Microsoft