Érdekesnek találom, hogy a diszruptív innovációk mitől működnek, és mitől nem. Először is, a „diszruptív” szónak nem hiszem, hogy van megfelelő magyar fordítása. Szerintem legjobban a „piacátalakító innováció” fedi le a kifejezés jelentését. Gondoljunk például arra, hogy a LED lámpák [http://hu.wikipedia.org/wiki/LED] megjelenése hogyan forgatta fel a mosószerek piacát. A vakítóan fehér szín a ruháknál nem volt más, mint egy bizonyos anyagnak a ruha szövetei közé kerülése, ami a hagyományos lámpa fényére úgy reagál, hogy fehéren világít. A LED lámpa viszont ezt a speciális fényt nem bocsájtja ki, ezért hiába mossák szép fehérre a ruhákat, valójában
azok nem tűnnek fehérebbnek [azaz a LED világítás diszruptív hatású a fehér mosóporok piacára].
A diszruptív innováció egy balul sikerült példája a Samsung Smart Gear nevű okosóra [http://en.wikipedia.org/wiki/Samsung_Galaxy_Gear], aminek piacra dobása kapcsán megjelent egy interjú a designerrel. Bár az interjú direktben nem mondta ki, de a sorok közt olvasható volt, hogy az emberek amikor okosórát vesznek, akkor valójában óraként tekintenek rá, és igénylik az órának 2014-ben meghatározott speciális értékeit. Ma az órát alapvetően nem időmérésre használjuk, hanem design tárgyként, ékszerként, kiegészítőként. Az óra bukása jól példázza, hogy a Samsung mennyire mellélőtt, amikor a vásárlók alapvető igényeit nem vette figyelembe, pedig „spanyolviasznak” tűnik a felimerés, hogy egy órának óraként kell kinéznie. Ha megnézzük a Motorola első dobását okosóra témában [http://bit.ly/Motorolawatch], - ami határozottan úgy néz ki mint egy óra - azt hatalmas ovációval fogadták, úgyhogy a prototípus után kíváncsian várom, hogy fog kinézni az igazi. Azzal kapcsolatban az az egy fenntartásom van, hogy ha nagyon vastag lesz, akkor elveszti az óra jellegét. [az óra hatást nem csak a számlap alakja, de a vastagsága is meghatározza, azaz a túl vastag óra már otromba, így nem tudja betölteni a kiegészítő, design tárgy szerepét]. Azt tudnunk kell, hogy az órák alapvetően kerek számlapúak, a szögletesek –bármilyen formáról beszélünk is – jóval kisebb részét teszik ki az eladásoknak.
Ha egy másik sikeres diszruptív innovációt kellene említenem, akkor az elektromos autók piacáról a Teslát [http://en.wikipedia.org/wiki/Tesla_Model_S] említeném. Van valami, ami autónak látszik, de igazából nem autó. Ha nyomon kövejük a marketingvezető nyilatkozatait, akkor azt látjuk, hogy általában űrhajóként, négykerekű futurisztikus technológiaként definiálja. Külső jegyeiben hozza az autókkal szemben támasztott elvárásokat, a belső „tartalmat” tekintve viszont egészen újszerű.
Ha valaki diszruptív innovációt hoz létre, nagyon fontos, hogy a dolog belesimuljon abba az elképzelésbe vagy koncepcióba, amit adott tárgy vagy szolgáltatás köré az ügyfelek jelenleg építenek. Maga a tartalom ettől még lehet felforgató, lehet más a sales modell, de termékek esetében fontos hogy úgy nézzenek ki, mint a piacon lévő többi tárgy. Egy óra óraként, egy autó autóként. Ez biztos, hogy elengedhetetlen a sikerhez.
Utolsó példaként említem meg az SSD-t [http://hu.wikipedia.org/wiki/Solid-State_Drive]. Az SSD-ben az alapvető technológia mássága miatt megvolt a potenciál, hogy a hagyományos winchesterekhez képest például új csatolófelületeket hozzon, az igazi áttörést azonban az hozta meg, amikor az SSD-t olyan fizikai formába öntötték mint a hagyományos wichestert, ezzel megkönnyítve a különböző rendszerekbe való integrálhatóságát. Mi a véleményetek erről? Vajon fontos-e, hogy egy diszruptív innováció úgy nézzen ki, mint azok a piaci termékek, amiket meg akar változatatni, le akar cserélni, vagy ez szükségtelen? És ha tudtok olyan terméket, ahol éppen a rendbontó forma eredményezte a piaci sikert, akkor osszátok meg.
A teljes hanganyagot itt hallgathatjátok meg:
https://soundcloud.com/abilitymatrix/piacot-felforgato-innovaciok
