Ma egy 2014-es cikk kapcsán szeretném bemutatni, hogy miben más a termékstratégiai tanácsadás a termékfejlesztésnél.
Ebben a cikkben egy újfajta fotovoltaikus panelről van szó, ami valóban transzparens, azaz ablakfelületek helyett használható és közben áramot termel. Jelenleg 1% a hatékonysága, ezt várhatóan 5%-ra tudják emelni, ami még mindig csak kb. két harmada a nem transzparens megoldásoknak. És természetesen azok is fejlődnek.
Tehát alapvetően egy nem életképes technológiáról beszélünk. Vannak nyilvánvaló előnyei, de valószínűleg nagyon drága is lesz, főleg az első időben. Mégis mit lehet csinálni, hogy a termék elérje azt a szintet, hogy tömeggyártással már pl. egy ház oldalába is megérje beépíteni? És itt jön be a termékstratégia.
A hagyományos termékfejlesztés arra fókuszál, hogy jó terméket készítsen egy hipotetikus ügyfélnek vagy célra.
Ennek előnye, hogy ha sikerül, akkor azonnal van vevő (vagy nincs, de ez egy másik történet). A termékstratégiai megközelítés pedig azt nézi, hogy erre vagyunk képesek MOST, hogyan lehet ezt eladni és ebből finanszírozni, megszerezni az első tapasztalatokat, egyáltalán hogyan kell a termékfejlesztési és értékesítési stratégiát összehangolni, hogy sikeres és folyamatosan növekedő pályán álljon a cég.
Ebben az esetben kell keresni egy olyan iparágat, ahol nem a hatékonyság vagy az ár a fontos, hanem egyáltalán a lehetőség. Azt kell vizsgálni, hogy a termék ára mely rendszerekben elenyésző az egészhez képest. És természetesen, hol van fény. Az első ilyen az űrtechnika és a katonaság, különösen olyan országok, amelyek az egyenlítői övezetben vannak. Természetesen itt más igények is lehetnek, amelyeknek nem biztos, hogy megfelel a termék és nem biztos, hogy ezek a problémák megoldhatóak.
Továbblépve olyan beruházásokat kell keresni, ahol az üvegfelületek a termék teljes élettartama alatt ugyanazok maradnak, vagy maga a teljes amortizáció egy több évtizedes folyamat. Így ha drága is a beruházás, akkor is eltörpül a költség az esetleges plusz szolgáltatások vagy megtakarítások mellett. Nyilvánvalóan ezek az irodaházak, amelyek 50-100 évekre épülnek, így a magasabb ár is megtérülhet prémium szolgáltatásokban (ingyenes fali töltők, vagy apróbb elektromos berendezések) vagy akár az épület energia felhasználásában miközben maga az élmény nem romlik. Hasonló terület lehet az autók panoráma teteje, ami egyszerre lenne képes betölteni a panoráma tető szerepét és plusz áramot termelni. Pl. elektromos autók hatótávját javítva, vélhetően nem sokkal, de talán eléggel ahhoz, hogy megérje egy gyártónak a presztízsért.
Aztán az első, hosszútávú vagy presztízs típusú vevők után szép lassan jöhetnek a tömegpiacok, először az ipari épületek, aztán pl. a konténerlakások, vagy csak a panorámaliftek. Amennyiben a megfelelő fényhullámokat átengedi, akkor akár üvegházakban is lehet alkalmazni. És még ki tudja mi minden.
A fenti gondolatmenet nagyon jól megmutatja, hogy milyen az, ha a termék a kezdeti technológiai áttörés után egy integrált termékstratégiai rendszerben kerül továbbfejlesztésre és nem csak simán a termékfejlesztésben gondolkodunk. Az értékesítés visszajelzései tudják aktívan formálni a terméket illetve a termékfejlesztők kapacitása, technológiai korlátai meg tudják határozni azt, hogy egyáltalán milyen ügyfeleket vagy problémákat tudnak kiszolgálni. Tehát a két szervezeti rész szimbiotikusan, organikusan összetartozik, együtt lélegzik és fejlődik. Ez a gondolkodás kinyitja a termékfejlesztést és az értékesítést is a közös gondolkodásra és probléma megoldásra, látják egymás napi küzdelmeit és nagyobb tisztelet és megbecsülés alakul a között a két csoport között, akiknek valójában az első pillanattól együtt kéne dolgozni azért, hogy a cég sikeres legyen. Mert a nap végén az számít, hogy valaki fizetett-e érte vagy sem. És ez értékesítés.
Mi összekapcsoljuk az értékesítési stratégiát és a termékfejlesztést. A fenti írásban nem tértünk ki rá, de mi becsatoljuk az elemzésbe az iparági és a cég saját stratégiai helyzetét is, és ezekből építünk használható, növekedésre alkalmas modellt.
Ha tetszett a bejegyzés, szólj hozzá, oszd meg másokkal is, és ha még nem tetted, csatlakozz hozzánk a Facebookon vagy LinkedIn-en!
