Amióta az Avatart láttam 3D-ben várom a folytatást. No nem az Avatar folytatását, hanem a jó 3D mozik folytatását. Lehet, hogy szélsőségesen negatív a véleményem, de azt gondolom: a 3D képességeit bemutató demo filmeken kívül a mai napig nincsen jobb 3D-s film az Avatarnál. Ez szerintem a filmes szakma szegénységi bizonyítványa. Vannak jó filmek, de mind elvéreznek a 3D kihívásaiban. Miért? Mert a 3D más. Más rendezést, mást operatőri munkát igényel.
Vevőként a 3D mozi megmaradt az ígéretek földjének. Beülsz, felrakod a szemüveget és várod a csodát. Néha, helyenként történik csoda, de általában csak csalódás. A csalódás akkor kezdődik, amikor elkezdenéd élvezni a 3D-t és a tekinteted elfordítod a kamera fókuszáról. És ahelyett hogy megnézhetnél egy további részletet a tájból vagy a díszletből, egy nagy büdös homályt fogsz látni. Kösz, 3D!
Az elmúlt évtizedekben olyan hatások és trükkök jelentek meg, amivel helyenként egy 2D-s, hagyományos moziélménynek is hatalmas mélység érzete van. A rendezők, operatőrök megtanulták, mit és hogyan lehet előállítani. Kialakultak az iskolák, képzések, meg tudod nézni mások munkáját, tudsz lopni, inspirálódni. 3D-ben ilyen nincsen.
Példák rossz 3D élményre? Gravity, Martian. A Gravity volt a legnagyobb csalódás, mert ennél szinte még a Kennedy Space Center virtuális kilövése is nagyobb élmény volt, pedig az nem egy mai darab és 2D. Ahogy elfordítottad a tekinteted a központi látványelemről, már semmit nem láttál.
Miért fontos ez? Itt van egy innováció, ami egy élményt új szintre tudott emelni, van rá kereslet és érdeklődés, de a gyártók nem akarják megtanulni használni, megmaradnak a marketing csábításánál és egy számukra kényelmes megoldásnál (3D kamerák). Rengeteg ilyen innováció van, amiben benne van egy jobb termék vagy szolgáltatás ígérete, de a gyártók tudatlansága vagy kényelme miatt megbukhat, miközben a vevőkben nagyon erős az igény és a vágy erre, és ezt a marketing is tudja. Csak valahogy a fejekbe nem megy be a gyártói, szolgáltatói oldalon.
Nézzünk egy fiktív példát! Tegyük fel, hogy amikor beszállsz a taxiba, akkor egy szenzor rendszer tudja, hogy éppen milyen állapotban vagy (pl. fáj e a fejed, mennyire vagy ideges), és a gyorsulás és lassulás maximális mértékét ehhez igazítja, segítve a taxist, hogy tökéletes élményben legyen részed, meg se érezd az utazást. A taxik gyártója erős marketing büdzsével "megtolja" a szolgáltatást, de a taxizás élménye nem változik, mert a taxisok nem akarják megtanulni, hogyan kéne másként vezetni ehhez.
Megveszed a motoros fogkefét, mert jó, de nem kapsz hozzá új szájhigiénés tréninget, hogy ne roncsold szét az ínyedet.
Vannak olyan innovációk, ahol nem lehet egyszerűen csak kényelmessé vagy egyszerűvé tenni a használatot, hanem kulturális szokásokat vagy tudást kell cserélni a fejekben, és ez sokszor generációváltással jár.
Most éppen a divat és a technológia összefonódása kapcsán dolgozunk egy startuppal, ami hasonló problémákkal kell, hogy szembenézzen: igény lenne a szolgáltatásra, de a szakma még ott tart, ahol kb. i.e. 743-ban, egy kicsit jobb logisztikával és kommunikációval. A folyamatok és fázisok pont ugyanazok, mint az Ókorban. Mi most ennek a változásnak az előkészítésén dolgozunk, több tucat hasonló startuppal világszerte. Bízunk abban, hogy ez az áttörés már nincs messze.
Ahogy a filmes világban is kell még egy-két generációt várni, akik megtanulják majd, hogyan kell 3D-ben jó filmet csinálni, úgy más területeken is jönnek azok az új, friss szellemiségű csapatok, akik valami olyat akarnak csinálni, összeilleszteni, amire korábban még nem gondolt senki.
ps: ez a csapat a TryMee, akik lehetővé teszik, hogy online lásd a ruhát a saját testeden, a tested egyedi adottságaival.
Ha tetszett a bejegyzés, szólj hozzá, oszd meg másokkal is, és ha még nem tetted, csatlakozz hozzánk a Facebookon vagy LinkedIn-en!
