Alternatív Innováció

A napokban egy kandi kamerás felvétel kapcsán újra figyelmet kapott a Nissan új fejlesztése, ami feleslegessé teszi az autómosókat. Vajon egy diszruptív újításról beszélhetünk? Vagy esetleg egy jó, de eredménytelen újításról?

Mi is elmentünk az április végi hír mellett, anélkül, hogy felkaptuk volna a fejünket, pedig érdemes megnézni a videót:

Ha tisztán az innovációt nézzük, akkor természetesen egy felforgató innovációról beszélünk, mert (amennyiben működik) tényleg megváltoztatja a piacot, jelen esetben átcsoportosítja az autómosóban elköltött pénzt az autógyárhoz. Azaz ezután az extra rétegért fizetünk és nem a külső takarításért.

Ahhoz, hogy a potenciális sikerét meg tudjuk jósolni, érdemes végiggondolni, hogy túl a nyilvánvalón, mit ad nekünk ez a funkció? 

Először egy Nissan Note-on jelent meg és a nagy csend után most a marketing gépezet átpozicionálta a szolgáltatást a zöld ernyő alá, a Nissan Leaf-re. Egyelőre - ahogy ebből a cikkből is kiderül - egy prototípusról van szó, vásárlók számára nem elérhető.

Vizsgáljuk meg az AbilityMatrix szerint fontosnak tartott érzékelt minőségeket!

A tiszta autó két vonalon hat az érzelmekre: egyfelől a kényelem, másfelől pedig a gondtalanság területén. Tehát az üzenet alapján megspóroljuk a mosóba járás idejét és költségét, valamint nem kell azon aggódnunk, hogy mi lesz, ha az autónkra festék vagy valamilyen más, tartós kárt okozó anyag kerül.

A Nissannak nehéz dolga lesz, annyi bizonyos. Ezek a szempontok biztosan nem az elején szerepelnének egy autóvásárláskor szem előtt tartott képzeletbeli listán. Nézzük a teljesség igénye nélkül, hogy mi foglalkoztathatja az embereket! Fogyasztás, karbantartás, biztonság... - hogy a legfontosabbakat említsük.

Ezen túl arra is érdemes gondolni, hogy vajon ez a réteg örökké ott marad? Mi van az üvegfelületekkel? Ha azok nem "öntisztulósak", akkor pontosan milyen hatással lesz az ablaktisztító folyadék a bevonatra? Ha az ablakokat úgyis le kell takarítanom, akkor már akár az autót is takaríttathatom, mert időben nem jelent nagy kiesést. És mi a helyzet a belső takarítással?

A feltett kérdésekből jól látható, hogy a kényelem vonalon felesleges érvelni, mert az ügyfelek elsőre lehet, hogy elhiszik, hogy ez egy kényelmi szolgáltatás, de valójában akár ha belegondolnak, akár a későbbi tapasztalatuk erre rá fog cáfolni.

Ennél sokkal erősebb és egyszerre gyengébb érv lehet a bevonat mellett, hogy a szándékos károkozás lehetősége jelentősen csökkenthető, azaz egyfajta biztonságot, gondtalanságot társíthatunk ehhez a fejlesztéshez. Míg a fentiekben vázolt kényelem egy jól rezonáló, fontos  és könnyen megragadható hivatkozási pont, addig a gondtalanság már inkább egy CASCO biztosításhoz hasonló érvelési mechanizmus. És hasonlóan a biztosításhoz, ideális esetben erre sem lesz szükség. Bár ez az érvelési technika elégedettebb vevőket eredményez, mégis kisebb a közvetlen eladhatósága.

Ha mi lennénk a Nissan márkakereskedők helyében, akkor beszélnénk a biztosítókkal, hogy milyen gyakori a szennyeződésekkel kapcsolatos kifizetés és ennek beárazásával kecsegtetnénk a vásárlót. Ilyen ajánlat lehetne pl.  az olcsóbb CASCO, ha a Nissan speciális bevonatával van az autó ellátva. Ha már biztosításszerűen, ahhoz hasonlóan tudna működni ez a fejlesztés, és az új technológia használata melletti érvelés, akkor miért ne kötnénk össze a biztosítással? A vevőkör valószínűleg úgyis jelentősen átfedi egymást, nagy valószínűséggel azok igényelnének ilyen szolgáltatást, akik számára alapvető szempont a gondtalanság, a biztonság.

A másik lehetőség persze, hogy úgy marketingelik ezt a terméket (a kényelemre és az autómosók mellőzésére alapozva), ami később a szolgáltatás kivezetéséhez fog vezetni, a korábban már kifejtett okok miatt. Egyelőre nem tudjuk, melyik utat választja a Nissan, de az biztos, hogy mi nyitva tartjuk a szemünket!

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő!

Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en!

A piackutatás a legtöbb innovációs folyamat és piacra lépési stratégia egyik legfontosabb eleme. Mégis nagyon kis arányban működnek a piackutatások, amikor innovációk lehetséges piaci elfogadását mérik. Miért történik ez, és mit lehet tenni?

A piackutatásnak megvannak a maga korlátai, amit sem a befektetők, sem az ötletgazdák nem tudatosítanak magukban. Nézzük végig lépésenként ezeket a korlátokat és hogy ismerős-e bármelyik helyzet!

A diszruptív terméknek vagy niche termékeknek nincsen még létező piaca

Nagyon nehéz úgy piackutatást végezni, hogy nincs pontos fogalmad a piacról, arról, hogy kik fogják vásárolni a terméket vagy szolgáltatást. Vagy egy kis szűk területet fogsz kisarkítani magadnak (niche termék), vagy az egész piacot és az iparágat is át fogod rendezni. Hogy kezdj neki? Egyáltalán kit fogsz megkérdezni a kutatások során? Hogyan definiálod a célközönséget? A megfelelő iránymutatás nélkül még a legjobb piackutató cégek is tanácstalanok és menthetetlenül elbuknak. Egyszerűen mert a rossz mintát fogják lekérdezni.

A piackutatás sokkal több, mint egy SurveyMonkey template

Az induló cégek és a startupok gyakran azt gondolják, hogy simán elég egy kis marketing tapasztalat vagy üzleti végzettség egy jó piackutatás levezényléséhez. Meg lehet csinálni, de a végeredmény sokat nem fog érni. Ma már a piackutató eszközök megfizethetőek, sokszor ingyenesek, de ez nem jelenti azt, hogy a szükséges tudást is megkapjuk vele. A szakértők ritka gyöngyszemek és először érdemes egy jó kutatót keresni, aki képes a megfelelő kérdéseket megfogalmazni. A megfelelő kutatáshoz tehát elengedhetetlen mind a tudás, mind a tapasztalat.

A kutatás időigényes. Nagyon.

A jó piackutatás sok időt vesz igénybe. Ez együtt jár a tapasztalattal. A kutatónak meg kell értenie az üzleti helyzetet és hogy milyen információra van szükséged. Mi az a hipotézis, amit validálni vagy cáfolni akarsz. Képesnek kell lennie a kérdések megfogalmazására és a megfelelő módszertan kiválasztására. Továbbá tesztelnie kell, hogy a különböző módszerek közel azonos eredményt adnak-e (online-offline, focus csoport, conjoint, stb.). Kontroll csoportokat kell kialakítani. Természetesen ezek a lépések elhagyhatóak, csak akkor nagy a kockázata annak, hogy az adatok nem helyesek, vagy legalábbis nincs rá garancia, hogy validáltak. Ha pedig ragaszkodsz a lépésekhez, akkor két dolog változik meg jelentősen. Az idő és a költség. A költségek maguktól értetődően kilőnek, mint a rakéta, az idő azonban még kritikusabb. Egy ilyen folyamat esetében egy nagyobb vállalatnál, mire elérünk a kutatásig vagy akár az eredmények szállításáig és felhasználásáig, addigra már az adatok sokszor akár érvényüket is veszítik, vagy az üzleti élet túllépett már azon a helyzeten.
Például egy komolyan előkészített kb. hat hónapos projekt néha több, mint a termék életciklusa, így a változások szinte lekövethetetlenek. Mi azt javasoljuk, hogy az első kutatás ne legyen több, mint a termékéletciklus 30%-a, az ismétlődő kutatások pedig maximum az idő 5%-a alatt legyenek megoldhatóak. Ez utóbbi általában könnyedén megvalósítható.

Érzelmek és viselkedési közgazdaságtan

Az érzelmek döntésekben betöltött szerepének erősödésével és a viselkedési közgazdaságtan előretörésével néhány, a józan paraszti ész által vezérelt szabály tudományos bizonyítást nyert. És ezek azonnal meg is kérdőjeleznek néhány több évtizede használatban lévő gyakorlatot. Például, hogy racionálisan mérlegelve döntünk. Vagy hogy a kérdés mindig befolyásolja a választ. Hogy azt már ne is említsük, hogy több válasz lehetősége esetén az opciók is befolyásolják a választást. Ezek a rendszerek még csak most kezdenek az üzleti életben létjogosultságot nyerni, de már most néhány üzleti és közgazdasági alapvetést kérdőjeleznek meg. Egy kis ízelítő, hogy mire is gondolunk: 

Első világbeli problémák és harmadik világbeli problémák

Mi úgy gondoljuk, kétféle probléma van. A harmadik világbeliek közvetlen hatással vannak az életminőségünkre, a napi életvitelünkre, létbiztonságunkra, egészségünkre. Ezeket a problémákat megoldó újításokat elég könnyű eladni, mert az előny bemutatása egyszerű, mindenki számára érthető, megtapasztalható és valós. Általában csak az szokott a probléma lenni, hogy találjunk fizetőképes keresletet hozzá.
Az első világbeli problémák fejlett és fejlődő országok piacainak a problémái. Itt a pénz nem probléma, bármit is akarjon bárki mondani. Ezek a típusú újítások az életminőséget javítják, az életszínvonalat emelik. Ezek előnyös változások, de azért ezek nélkül is úgy éreztük, hogy teljes életet élünk. Ilyen például a tablet, vagy a keréknyomás - ellenőrző szenzor, az esőérzékelős ablaktörlő, a Facebook. Természetesen van egy átmeneti szürke zóna a kettő között, de éles a különbség, hogy az első világbeli problémákhoz kapcsolódó fejlesztések elsősorban értékesítési és marketing teljesítménytől függnek, míg a termék szinte másodlagos. Nem azt mondjuk, hogy gyenge vagy rossz termékkel nemzetközi sikereket lehet elérni, de nem is lehetetlen. Egy nagyszerű termék még nem elég.
A startupok és a legtöbb innovátor manapság az első világbeli problémákra koncentrál. Óriási pénzeket ölnek bele az értékesítésbe és a marketingbe, de valahogy mégis elbuknak. Mivel nem tudják megfejteni a titkos összetevőt. Az emberek valahogy nem kattannak rá ezekre a termékekre.
Az első világbeli problémák általában olyanok, amikről nem is tudunk, nem vagyunk velük tisztában. A kezdetekkor szinte mesterségesen generáltnak tűnnek. Ezért maga a kutatás is először irányt mutat az embereknek, hogy utána egyáltalán legyen miről kérdezni őket, értsék a kérdést. El kell mesélned részletesen a problémát, és ez már garantálja is a totális bukást. Ez egy annyira gyakori probléma, hogy egy egész blog bejegyzést lehetne erről írni, de most elégedjünk meg annyival, hogy vannak olyan kutatások, amik a probléma magyarázatával kezdődnek.

Torzítás

A kommunikáció önmagában hordozza a torzítást, minden szinten. Ez elkerülhetetlen. Ez a kommunikáció természete. Jó, de ez hogyan befolyásolja a piackutatást, kérdezhetnénk. Te a piackutató céggel kommunikálsz, a kutató cég pedig potenciális vevőkkel fog oda-vissza kommunikálni, vagy akár alvállalkozókkal, beszállítókkal. A kutatók átformálják a nyers adatokat, válaszokat információkká, amit megint kommunikáció útján adnak és fogad be a megrendelő. Hogy a legegyszerűbbet említsem: a kutató cég fog készíteni egy vezetői jelentést, de a legtöbb cég nem fogja a teljes jelentést elolvasni és különösen nem a választott módszerrel kapcsolatos kockázatokat. Annak ellenére, hogy a legtöbb jó piackutató cégnek ezek benne vannak a jelentéseikben. Még mélyebben megértheted ezt a problémát, ha a (Roman) Jakobson – modellt megismered, vagy felfrissíted az ezzel kapcsolatos emlékeidet.

Összefoglalva a tradicionális piackutatás nagyon jó eredményt szül az alábbi helyzetekben:

1. Sok időd és még több pénzed van. Még jobb, ha nagyon sok van mindkettőből.
2. Ismered a legjobb kutatókat. Ahhoz, hogy eldöntsd ki a legjobb, egy kicsit magadnak is tudnod kell a szakmát.
3. Egy pontosan definiált, már létező piacra lépsz be. Ez persze azt is jelenti, hogy az újításod nem egy nagy áttörő dolog, hanem inkább csak valaminek a javítása, olcsóbb verziója, vagy egy-két paraméterében jobb másolata egy létező terméknek.
4. Van egy viselkedési közgazdaságtan kutató a fedélzeten.
5. Harmadik világbeli problémát oldasz meg.
6. A hipotézisedet már számos alkalommal kutatták, és az élet vagy alátámasztja vagy megcáfolja azt.
7. Nagyon sokat tudsz a piacodról és a hipotézisről is. Majdnem annyit, mint egy profi piackutató.

Úgy gondoljuk, hogy a hagyományos piackutatás egy nagyon jó eszköz, de jelentős korlátokkal. Ha úgy gondolod, hogy a hagyományos piackutatók ezt megcáfolják, olvasd el ezeket a rövid angol nyelvű összefoglalókat, amelyeket a legnagyobb piackutató cégek munkatársai jegyeznek.

Guidelines for Market Research

b2binternational.com

A piackutatás, ahogy az elmúlt évtizedekben megéltük, kiérdemelte a helyét az üzleti eszközök tárházában. A startupok azonban ritkán rendelkeznek megfelelő mennyiségű pénzzel, és egy gyorsan változó, ismeretlen területen hajóznak, ahol ráadásul nincsenek is korábbról adatok. Ezért fontos valamilyen paradigmaváltó módszerrel dolgozni.

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. Ezt hívjuk érzelmi alapú termékfejlesztésnek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedInen!

Az AbilityMatrix stratégiai termék- és szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozik. Stratégiai partnerként sokszor keresnek meg olyan vállalatok, akik már megértették az érzelmek kiemelkedő szerepét a vásárlói döntésekben. Amit ezek a vállalatok elmulasztanak megtenni, az annak megállapítása, hogy milyen típusú üzletben tevékenykednek, azaz marketing- vagy termékvezérelt értékesítést folytatnak-e. A mai posztot a különbség meghatározásának szenteljük, mert úgy véljük, ez egy alapvető és fontos különbség. Jelen esetben a terméket nyugodtan felcserélhetjük szolgáltatásra, hiszen a szolgáltató vállalatok azt kínálják termék helyett.

A marketing és a termékfejlesztés kéz a kézben járnak, és ha a számok nem megfelelőek, akkor a vállalat általában az értékesítési csatornáknál kezdi a probléma elhárítását, és még több pénzt önt a marketingbe. A nap végén az eredmény attól fog függeni, milyen típusú iparágban tevékenykedsz: marketing- vagy termékvezérelt . Ha erre rájössz, akkor fény derül azokra a problémákra is, amik a döcögős értékesítés hátterében állnak.

A felsővezetők általában csak a jéghegy csúcsát látják, ha sikerről van szó: profit, értékesítés, piaci részesedés, vásárlói elégedettség - igazából ezek azok a mutatók, amik rendelkezésükre állnak. Vegyük például a jól ismert felsővezetői döntéstámogató -rendszert, a Balanced Scorecardot (Kiegyensúlyozott Stratégiai Mutatószám-rendszert), ami elvileg azt mutatja meg, hogy jó irányban halad-e a cég. A négy elemből álló módszer csak érintőlegesen foglalkozik a termékkel magával, és ott is csak olyan közvetett módon, mint a piacravitel, vásárlói elégedettség vagy ehhez hasonlók.

Ha valóban csak ezekre az információkra figyel valaki, nem jön rá, hogy van-e valami probléma a termékkel és hol is jelenik az meg.

Teljesen más ugyanis egy termékvezérelt vállalat és egy marketingvezérelt vállalat működése, így a problémák is másként jelennek meg.

De mit értünk termékvezérelt vállalat alatt?

Hogy könnyebben megértsük ezt a különbséget, először vizsgáljuk meg a marketingvezérelt vállalatokat! Egy marketingvezérelt vállalatban a termék vagy szolgáltatás jellemzői aligha jelentenek bármit a vásárlóknak, vagy ezek a jellemzők egyszerűen nem is léteznek.

Jellemzően ide tartoznak a designra épülő iparágak, cégek. A design megítélése nagyon szubjektív és nagyban függ a marketingtől. Ugyan vannak termékjellemzők, de a súlyuk elenyésző a design tárgyak megítélésénél azzal szemben, amit a marketing generál és újra és újra megerősít: trendi, gyönyörű, menő, nagy presztízzsel bíró...

Bizonyos szinten ugyanez jellemzi az FMCG szektort is. A terméknek vannak ugyan jellemzői, de azt a vásárlók nem értik, általában nem is ismerik. Az érzet, amit a termék kivált a vásárlóban, nem az objektív termékjellemzőknek köszönhető, hanem a szubjektív benyomásoknak (íz, illat, csomagolás, hatásosság). Az összetevők, a hatásosság (pl. hogy egy tisztítószer valójában mennyire hatásos) ugyanis nem mérhetőek egy objektív skálán. Ilyen esetekben van lehetőség a pénzügyi adatokkal való zsonglőrködésre, hiszen a marketing a meghatározó élményforrás. Csak told meg egy nullával a marketing büdzsédet, és megint sínen leszel!

És mi a helyzet a termékvezérelt válallatokkal?

Ha “valódi” termékekkel, termék alapú innovációkkal vagy szolgáltatásokkal foglalkozol, a pénzügyi eredmények nem a valódi okokat fogják mutatni. Sok víz lefolyik a Dunán, mire a pénzügyi mutatókban is megjelenik, hogy baj van. Miért? Mert valójában a terméked a probléma.

Ha termékvezérelt vállalat vagy, a marketingbe annyi pénzt önthetsz, amennyit akarsz, csak a profitod fog elégni és pusztán késlelteted a probléma felszínre kerülését. 

Példákat akarsz? A Blackberry, a Nokia így járt és a Samsung jelenleg ezen megy keresztül. A Sony problémája is ide vezethető vissza. Bizonyos értelemben néhány országban a bankszektor is ebben a cipőben jár, ahol a növekedés Szent Grálja a marketing, miközben a vásárlói elégedettség, valamint a vásárlók elvárásai egyre inkább kívül esnek a szektor fókuszán.

Ha termékvezérelt üzleted van, jobban teszed, ha olyan mutatókra figyelsz, mint a vásárlók megtartási aránya, a vásárlói elégedettség vagy a vásárlók viselkedésében történt változások.

 Miért? Mi okozza a problémát?

A vásárlóid nagyfokú lojalitása. Helyesebben ez rejti el előled a problémát jó ideig. Hogyan lehet ez?

Tegyük fel, hogy egy új terméket gyártasz, ami eltér attól, amit addig csináltál. A lojális vevők megveszik a termékedet, de igazából nem elégedettek vele. Mivel minden hűséges vásárlód megveszi a terméket, az értékesítési számok szárnyalnak. Közben azonban a vásárlók elégedetlenek. Elégedetlenek és erről senki nem tud.

Majd megjelensz a piacon egy újabb termékkel. Mivel a stratégiai irányváltás nagyon jó értékesítési eredményeket hozott, úgy érzed, sínen vagy, de ez tévedés. Épp elindulsz a szakadék felé.

Ez alkalommal már elveszíted néhány márkahű vásárlódat, de nem az összeset, hiszen erről szól a lojalitás. Ragaszkodnak hozzád a végsőkig. Nagyon sokan ezt fogják tenni. A stratégiai irányváltást próbálkozásként fogják elkönyvelni, és azt hiszed, hogy a következő terméknél is újra veled lesznek. De nem lesznek. Ez az a pont, ahol tévedsz és ez az a pont, ahol a számok esni kezdenek - és csak ekkor jelennek meg valójában a pénzügyi mutatatókban is. Gyorsan, gyorsabban, nagyon gyorsan.

A problémát csak most érzékeled és azt hiszed, hogy a termék jó, csak az értékesítéssel vannak bajok. Pedig az igazság pont ennek az ellenkezője. A terméked nem találja meg a vásárlók szívéhez az utat.

Mi a helyzet a Tescóval?

A Tesco véleményünk szerint marketingvezérelt iparágban utazott. Igen, így múlt időben. És ez az, amit nem értenek meg. Az élelmiszeripar és bizonyos szinten más FMCG területek is afelé sodródnak, hogy termékvezéreltté váljanak. A mai vásárlók egyre tudatosabbak: pontosan ismerni akarják a terméket, annak összetevőit; mérhető és valóságos információkat keresnek. A tudatos táplálkozást előnyben részesítők vagy az élelmiszerallergiások számának növekedésével egyre kevesebb az olyan vásárló, aki pillanatnyi benyomás, pl.: illat, íz, kinézet, stb. alapján vásárolna. Ami ma a Tesco problémája, hamarosan mindenki problémája lesz. Isten hozott a kereskedelem változó világában!

Ha termékvezérelt vállalatnál dolgozol, akkor nincsen az AbilityMatrixnál jobb eszköz arra, hogy a felsővezetők számára feltárd az összefüggéseket és rávilágíts a valódi okokra. Győződj meg a módszer hatékonyságáról és élvezd az előnyeit! Ha szeretnél velünk kapcsolatba lépni, keress minket a Facebookon vagy a LinkedInen!

Gyakran kérnek arra, hogy magyarázzam el, miben különbözik az AbilityMatrix más módszerektől? Szerintem ennek az a legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módja, ha néhány példán keresztül megmutatjuk, mi hogyan látjuk a világot. 

A vállalatok követnek el hibákat, ami mindaddig rendben is van, amíg csődbe nem mennek. De a vállalatok néha nyilvánvaló okok miatt buknak el.  Legalábbis, ha az AbilityMatrix szemüvegén keresztül nézed. Azt hiszik, hogy egy jó termék garantáltan sikeres lesz, vagy ha mégsem, akkor  volt valamilyen olyan hibája, amire előre nem gondoltak, vagy amit előre nem lehetett kutatással megállapítani. A mi kutatásunknak mások az eredményei. 16 esetben nyilvánosan elérhető információk alapján helytállónak bizonyultak a jóslataink.  Mi a titkunk? Mi nemcsak azt vizsgáljuk, hogy egy termék jó-e, vagy rossz egy hipotetikus skálán, hanem azt is megnézzük, hogy mennyire illik annak a vállalatnak az imázsához, ami kibocsájtja. Egy adott vállalat magáról alkotott képét is szemügyre vesszük,  és megvizsgáljuk, hogy az új termék – legyen szó akár egy iterációról, akár egy addig nem látott elképzelésről – mennyire illik a brandhez és a vállalat megítéléséhez. Stratégiában gondolkodunk. Hogy miért? Mert nem létezik rossz termék. Évek óta nem láttam egyet sem. Láttam olyan termékeket, amik kevésbé voltak jók a versenytársak ajánlataihoz képest, de jobbak voltak sok az adott piacon befutott terméknél. 

Nincs rossz termék, csak rossz értékesítés.

A probléma, amit a vállaltok zöme elhanyagol, hogy a terméknek harmonizálnia kell azzal a képpel, amit a vállalat képvisel és ahogyan a vásárlók látják a vállalatot.  A vevők egy adott problémára nem fogadnak el megoldást akárkitől. A BMW nem építhet kombájnokat. Valószínűleg képes lenne rá, de nem éreznéd autentikusnak.  Attól, hogy egy pékséget vezetsz, még nem válsz a konyhai gépesítés szakértőjévé. És még hosszasan sorolhatnám. A példák nyilvánvalóak. A Google sosem fog tudni sok pénzt elkérni szolgáltatásaiért. A Google Play Store sosem fog annyi pénzt termelni, mint az Apple Store.  Mert szemben a Google-lel, az Apple-től nem várod el azt, hogy ingyenes legyen. Az Apple nem szocializált téged arra, hogy ingyenes vagy olcsó. A branded és az, amit jelenleg ajánlasz a vevőidnek. meghatározzák a vevőid érzékelési keretrendszerét. Ha egy termék vagy szolgáltatáson alapuló vállalat milliókat önt a marketingbe, a helyzet csak rosszabbá válik.

Elolvashatod az előző bejegyzéseinket, de röviden összefoglalva: egy termékgyártó vállalat vevői a terméked használata közben tapasztalatot gyűjtenek. Teljesen mindegy, hogy a marketinggel mit próbálsz beléjük sulykolni. A tapasztalat mindent visz. Minden módszer középpontjában az áll, hogyan kell jó terméket csinálni. Ez rendben is van, de eljött az idő, hogy a vállalat vezetőinek legyen valami a kezében, ami segít nekik abban, hogy valóban sikeres - és ne csak jó - termékeket hozzanak létre. A mi felelősségünk, hogy segítsük az ilyen termékek születését, hogy már a termékötlet szintjén olyan specifikus tanácsokat adjunk, amik garantálják a sikert!

Ha többet szeretnél tudni rólunk, kövess minket Facebookon vagy LinkedInen.

Kínai kutatók nemrégiben megalkottak egy új lítium-alapú elemet, aminek 20 év az élettartama, és két perc alatt 70%-os töltöttséget generál. Nyilvánvaló, hogy az elemipart fel fogja forgatni, dehogy vajon lesz-e ilyen hatása más, a környezetet erősen terhelő iparágakra is, az kérdéses. Egy másik vitatható kérdés, hogy a vállalatok teret fognak-e engedni ennek a változásnak?

Kezdjük a nyilvánvalóval. Ha a Tesla valami más technológiai úton jár, akkor éppen most kaptak egy igazán rossz hírt. Ettől a bejelentéstől szinte egy pillanat alatt elégett az eddigi versenyelőnyük, a gyorstöltés. A régi elemtechnológia nagy átalakuláson ment keresztül, és noha talán ez nem old meg minden problémát, a nagyobbakra azért jelentős hatással van. A 20 éves élettartam minden autógyártónak jól hangzik a 15 perces újratöltési idő pedig egyenesen fantasztikus. Akárcsak a Tesla szupertöltője, minden felhajtás nélkül. Nehéz volt elképzelni, hogy jön egy áttörési pont, ami a régi autógyártókat újra pályára állítja, de ez kétségkívül egy ilyen pont. A tradicionális gyártók hagyományos akku technológiát használnak a hibrid autók készítése során. Hosszú távon úgy tűnt, csak hátrányaik vannak a tisztán elektromos autókkal összehasonlítva.

A felhasználói elektronikában a trükk még összetettebb. Egy olyan elem, ami gyorsan újratölthető, előnyt jelent, de a jelenlegi megoldások is elég jól működnek. Egy-két napos töltöttségi idővel, elég ha éjszakára töltőre rakod az eszközt, amit használsz. Ennélfogva a feltöltés gyorsabb lehetősége nem jelent akkora versenyelőnyt. Arról nem is beszélve, hogy ha valamit 1 óra helyett két perc alatt akarunk feltölteni, a rövidebb töltési idő nagyobb áramfelvételt jelent, amit nem biztos, hogy a jelenlegi háztartási hálózat elbír vagy ki tud szolgálni. Összegezve tehát, a felhasználói elektronika számára csak limitált előnyei vannak, talán csak a notebookok számára jelentenek valamit.

Vannak olyan területek, ahol a hosszabb élettartam megint csak nem számít nagy áttörésnek szemben a megnövelt kapacitással. Tipikusan ide tartozik az egészségügy. Ha egyáltalán nem tudsz áramhoz jutni, ismét nem sokat fogsz érzékelni a változásokból. Az építőiparban biztosan nem fog semmi megváltozni. 

Ahhoz hogy az új elem sikeressé váljon, vagy olyan termékeket kell létrehozni, amik ki tudják használni az előnyeit, vagy létező termékeket kell keresni erre a célra, amiken keresztül érzékelhetővé válnak az elem által nyújtott előnyök. Ahogyan azt az előző példák mutatják, jelenleg az elem legtöbb előnye csak a marketing szintjén jelenik meg. Ez természetesen nem lebecsülendő, de a marketing csak marketing és nem valódi termék.

A valódi életből vett példa, hogy egy elektromos targonca esetében megszűnik az eddigi akkutöltési időből adódó leállás és gyakorlatilag nulla állásidővel lehet számolni. Szintén hasznos lehet a szünetmentes tápegység megoldásoknál, ahol bár a kapacitás nem változik, de az áramszünet után sokkal gyorsabban áll újra rendelkezésre a backup megoldás, azaz a szünetmentes tápellátást biztosító akkumulátorok percek alatt feltöltődnek a mostani órák helyett, így egy újabb áramkimaradás nem okoz visszafordíthatatlan problémákat. 

Úgy gondolom, hogy új innovációkkal a környezeti katasztrófa megelőzhető. A kérdés az, hogy vajon az iparágak érzékenyek-e annyira, hogy befogadják a változást, csakhogy a Földet egy élhetőbb hellyé tegyék? Nem gondolom, hogy így van. A szerepük a profit-termelés. A jognak és a közigazgatásnak kell fellépnie a környezeti értékek megóvásáért. Innovációval elébe menni a környezeti katasztrófának és biztosítani azt, hogy az új vívmányok ne tűnjenek el a süllyesztőben. Vajon elég gyorsak vagyunk?

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. Ezt hívjuk érzelmi alapú termékfejlesztésnek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy Linkedin-en.

Ma egy örök klasszikussal, a kutyák értékesítésben betöltött szerepével, illetve a márka és márkaimázs formálásában elfoglalt helyükkel foglalkozunk.

A reklámoknak, hirdetéseknek szinte a kezdetektől fogva aktív szereplői híres, sikeres emberek, filmsztárok, gyerekek és persze állatok. A leggyakrabban talán a kutyák kerülnek rivaldafénybe. Hol emberi tulajdonságokat jelenítenek meg, mint a Subaru 2014-es reklámjában, https://www.youtube.com/watch?v=vWqdRYUH9QQ

hol nekik készült kiegészítők, ételek, szolgáltatások reklámozására használják őket https://www.youtube.com/watch?v=0akBO9nbK6s

vagy állatmenhelyek hirdetésein jelennek meg. Jellemzően a fajta, a kinézet az elsődleges szempont, és természetesen mindenki pontosan tudja, hogy az elsődleges cél a nézők érzelmeinek bevonása az értékesítési folyamatba. Ki ne akarna végignézni egy reklámot egy cuki kutya és ló barátságáról? Ki ne szeretné pár másodpercre egy ideális, szép és jó világba képzelni magát? A Budweiser legutóbbi reklámját, https://www.youtube.com/watch?v=uQB7QRyF4p4  amit a Super Bowl-ra készítettek, majdnem 52 millióan nézték meg a legnagyobb videómegosztón. Egy aranyos kiskutya és egy ló, jó zene, mosolygós emberek. Úgy látszik, ennyi elég a nézettséghez.

Néha feltűnik valami olyan hirdetés is, ami az emberek frusztrációjára alapoz. Ezek közül talán a legaktuálisabb és számunkra leginkább felkavaró a hirdetések átugrásáról szóló rövid üzenet volt https://www.youtube.com/watch?v=EekcG9bQGhw

(érdemes elolvasni a videó alatti rövid elemzést is). Persze, sokszor halljuk, hogy a cél szentesíti az eszközt, és ez a fajta reklámozási mód is hasonló eredményeket tud elérni, mint a pozitív jellegű hirdetés, mi mégis inkább az utóbbi mellett tennénk le a voksunkat. Hisszük,hogy ezeknek az érzéseknek, érzelmeknek ugyanis meghatározó szerepük van a döntési helyzeteinkben. Az AbilityMatrix érzelmi piacszegmentálással, vásárlói szokások vizsgálatával, termék- és szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozik. Jelenleg is szervezünk tréningeket, https://www.facebook.com/events/838073159550759/

 ahol irracionális vásárlói döntésekkel foglalkozunk - melyek alapja szinte mindig valami érzés, érzelem. Természetesen nem lehet mindent megmagyarázni, de hogy miért működnek ezek a fajta reklámok, azt igen. Az emberek szociális lények. Szükségük van más emberek, más lények társaságára, szeretetére. A kutya pedig a legkézenfekvőbb - és sokak által (sajnos) legegyszerűbbnek tartott - megoldást jelentheti arra, hogy a vágyott érzés az övék lehessen. Az ilyen reklámok többségében az emberek és az állatok boldogok, fiatalok, gyönyörűek. Igazán ritka az, amikor öreg vagy beteg, esetleg sérült kutyával próbálnának meg valamit értékesíteni a piacon.

Valójában emiatt is üdvözöljük az IKEA Hope for Home kampányát, https://www.youtube.com/watch?v=tBka2eF4OAI

ami amellett, hogy nemes kezdeményezés, zseniális marketing  fogás is egyben. A reklámfilmben Szingapúr menhelyeinek zsúfoltságáról, nehéz sorsú kutyákról látunk felvételeket, majd az IKEA támogatásával ezekről az ebekről profi fotóssal készített képek bekerülnek az áruházakba, és így  - a film alapján – bízhatunk abban, hogy hamarosan szerető gazdihoz kerülhetnek a már boldog és megszépült  kutyusok. A sztori látszólag ennyi. Mi azonban nem ezt gondoljuk. Ahogy korábbi írásainkból is kiderült, mi a történet mellett legalább olyan fontosnak tartjuk az érzelmek szerepét a vásárlások során. Az IKEA nemcsak egy nemes dolgot tett, hanem túl is lépett a korábbi koncepciókon. Már eddig is berendezett terekkel próbálta az embereket vásárlásokra ösztönözni, hiszen az ízlésesen megtervezett belső terekre ki mondaná azt, hogy nem szeretne egy ilyet otthonra is. Eddig azonban ezek steril, élet nélküli színterek voltak csupán. Azáltal, hogy néhol megjelent egy-egy kutya valóságos méretű és kinézetű képe, már sokkal többet árulnak az áruházban: egy életérzést, egy otthoni hangulatot. Kandalló előtt heverő, széken összekuporodó szeretetet. És ki ne szeretne szeretetet? Akár vásárolni is. Nincsenek még pontos számadataink,mit is eredményez ez a kezdeményezés az eladási mutatók fényében, de figyelemmel fogjuk követni az áruházlánc tevékenységét, mert meggyőződésünk, hogy valami változás van folyamatban (a kutyás videó után  szintén zseniális ötlet volt a Apple paródia is a részükről https://www.youtube.com/watch?v=MOXQo7nURs0 ).

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. Ezt hívjuk érzelmi alapú termékfejlesztésnek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en.

Ahogyan egyszer valaki megjegyezte: az igazság sokkal inkább hit, mint tény kérdése. Ez különösen igaz új termék fejlesztése esetén. A termék talán egyetlen hiteles mércéje ugyanis a vásárló. Valójában nem arról van szó, hogy jó-e az ötleted vagy sem. Előfordul, hogy az elgondolásaid jók, a vevők ennek ellenére mégsem az elképzelésed szerint reagálnak a termékedre.

Az adatalapú termékfejlesztés egészen új keletű dolog. Van azonban néhány veszélyforrás, amit érdemes szem előtt tartani. Egyfelől ebben a fázisban nagyon nehéz azt megmondani, hogy mi képvisel értéket és mi nem. Mi lesz majd sikeres és mi nem. Másfelől pedig  ez érvényes a retrospektív módszerre is, amikor a sikerek alapján próbálunk visszafelé összefüggéseket feltárni. Egy új termék fejlesztése vagy egy vállalat vezetése annyira összetett dolog, hogy veszélyes lehet pusztán csak ebből következtetéseket levonni. A bonyolult összefüggések miatt ugyanis akár jól, akár rosszul csinálsz valamit, az valójában minimális hatással lesz csupán a sikerre. Láttunk már rossz termékeket, amik maguk mögé utasítottak sokkal jobbakat. Láttunk már óriási marketing költéseket, amik hiábavalónak bizonyultak.

Tudod, a Paypal hogy szerezte az első vásárlóit? Fizettek nekik. Mennyit? Először 20 dollárt, aztán 10-et, végül 5-öt. Hogy mennyit költöttek a felhasználók számának mesterséges felduzzasztására? Elon Musk szerint úgy 60-70 milliót. Ettől a Paypal-sztori hiteltelenebbé válik? Vajon 60 millióval a zsebedben, amit a felhasználókra költhetsz, bármelyik céget növekvő pályára tudnád állítani? Nem feltétlenül. Csak ez állt a sikerük hátterében? Talán nem. Simán elbukhattak volna az óriási befeketetett összeg ellenére is, de mégsem ez történt.

Ugyanez érvényes bármilyen összetett projektre, amivel éppen foglalkozol. Véleményünk szerint nincs jó vagy rossz. Nincsenek tények. Csak hitek. Ami tegnap még működött, talán még működik ma,  de talán már nem.

De akkor mi a helyzet az adatokkal? A kemény tényekkel?

Manapság mindent adatokkal igyekszünk alátámasztani. Amit azonban nem vesznek figyelembe azok, akik az adatok mindenhatóságában hisznek, hogy az adatokhoz mindig hipotéziseket és kérdéseket kell megfogalmazni. A kérdés pedig azonnal keretet ad a gondolkodásnak, befolyásolja  és korlátozza a válaszok számát. Az adat tehát valójában egy nehezen mérhető, megfoghatatlan információ, amely nem feltétlenül szolgál valódi értékkel. Azt gondoljuk, nem  csak az információ  fontos, hanem az is, ahogyan azt használod. Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a felhasználói adatok elemzése, a különböző mintázatok vizsgálata a Szent Grál a cégek számára, a legkisebbektől a legnagyobbakig.

Néhány elgondolkodtató dologra azért felhívnánk a figyelmed.

Felajánlhatsz te a felhasználóknak két lehetőséget (A/B tesztelés), de ha rossz dolgot tesztelsz, akkor a termék sikeressége szempontjából teljesen mindegy lesz, hogyan oszlanak meg a választások. Az eredmény alapján csinálhatsz új funkciót, de az egy hibás választás esetén teljesen hidegen fogja hagyni a felhasználót. Az ok sokféle lehet: esetleg nincs szükségük arra a funkcióra, vagy egyszerűen rosszul lett kialakítva. Egy újabb ok lehet az is, ha a funkció (és a vele kapcsolatos érzés, élmény) egyszerűen nem összeegyeztethető a márkáddal. A BMW például kifejlesztett olyan világítást, ami ajtónyitáskor egy BMW logót vetített az aszfaltra. Ez önmagában egy nagyszerű elképzelés, de a nem reprezentatív felméréseink azt mutatták, hogy BMW tulajdonosok és a márkarajongók nem lelkesedtek az ötletért.

Nem az a lényeg, hogy mindenki más számára nyilvánvaló, hanem hogy nekünk nyilvánvaló volt-e az információ? És hogy alkalmazzuk-e a nyilvánvalót vagy csak lesöröpjük az asztalról? A nyilvánvaló sokszor hozzásegít, hogy sokkal könnyebben értelmezzük az adatokat, a tényszerű kijelentéseket is és szabjuk meg a legsikeresebb irányt.

Azt gondoljuk, hogy a stratégia olyan dolog, ami nem támaszkodhat pusztán az adatokra. Később lehet ugyan ezekkel hitelesíteni, megtámogatni, de mégis azt gondolom, hogy alapvetően művészet. Ugyanúgy, ahogy a termékfejlesztés, a marketing és a sales is. A “művészet” mesterévé kell válnod, hogy az adatoknak valóban hasznát tudd venni.

A tanulság? Lehet, hogy neked evidens, de mindig van egy új mód, ahogyan a nyilvánvalót használni lehet.  Vannak dolgok, amik visszatekintve nyilvánvalónak tűnnek, de magadtól sosem találtad volna ki. Szeretem az olyan tanításokat és tanulságokat, amikre utólag azt mondom, nyilvánvaló. Mert egy pár perc múlva mindig rájövök, hogy magamtól sosem jutottam volna el oda. Mindig az utolsó lépés segít értékelni a nyilvánvalót. Én ebben hiszek.

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. Ezt hívjuk érzelmi alapú termékfejlesztésnek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en.

Múlt héten az Apple keynote-nak megvoltak a maga csúcsai és mélypontjai. Előzetesen nem gondoltam, hogy az Apple a Galaxy S sorozat alumínium változatával rukkol elő. Azt sem gondoltam, hogy az iPod Nano 6. generációját egy újratervezett operációs rendszerrel hozzák ki és “házon belül” gyártott szíjjal a szíjgyártás kiszervezésével szemben. Abban viszont egészen biztos voltam, hogy használati útmutatót nem fognak készíteni. Soha.

Úgy vélem, hogy az Apple jól jöhet ki ebből az egészből, hiszen esetükben a lojalitás még mindig a legfőbb ösztönző. A legtöbb elemző elmulasztott rámutatni arra, milyen hatékonyan illeszkedik egymásba az Apple kultúrája és Tim Cook új fókusza. Tim Cook az üzleti oldalról jön, és ez rendben is van. Egy Apple szintű vállalatot nem vezethetsz úgy, hogy naphosszat az új technológiáról ábrándozol. Kezedben kell tartanod az elosztási láncot, te felelsz a pénzügyi helyzetért és még ki tudja mi minden másért.

De az Apple lényegét tekintve a felhasználói élményről szól, és azt gondolom, az új Apple Pay megmenti a helyzetet. Mindenki nevet azon, hogy az Apple végül beletette az NFC-t a termékekbe, de senki nem jött rá, hogy az Apple csak olyan technikai újításokat alkalmaz, amikből közvetve vagy közvetlenül pénzt tud csinálni. Az előző évek biztonságtechnikai fejlődéseivel az Apple nem szimplán egy új mobilfizetési rendszert csinált – amire egyébként már az NFC is képes volt – hanem biztonságossá tette azt. Mennyire biztonságossá? Ez majd idővel kiderül, bár jelenleg a legfejlettebb rendszernek tűnik.

Nem mellesleg pedig számos olyan innovációt alkottak, amivel jelenleg egy vetélytársuk sem lenne képes előrukkolni. Nem gondolom, hogy a Google Phone lépést tud tartani vele, még akkor sem, ha a fizetési platformot nyílttá teszik mások számára is. Hogy mi ennek az oka? A Google egy software platform. A Sony, HTC, Samsung és mindenki más hardware-ben utaznak. Az adatok védelméhez, egy biztonságos megoldáshoz mindkettőre szükség van. Ha védeni akarod a telefonodon lévő fizetési adatokat, ha a telefonod ellopják, megint csak szükséged van mindkettőre. Szeretnéd, ha a vállalatok egymásra mutogatnának, amikor a telefonodról lopott adatokkal visszaélések történnek? Egy bank képviselőjeként szeretnél egy asztalnál ülni a Google alkalmazottjával, aki épp arról győzköd, hogy noha semmilyen nyomást nem tudnak gyakorolni a hardware gyártókra, mégis minden rendben lesz? Pontosan ezért gondolom, hogy a Google nyakig van a slamasztikában…annyira mélyen, hogy ki sem látnak belőle. Természetesen kiküszöbölhetik a csorbát, csak nem valószínű. Fizetés közben nem reklámozhatsz. Ha a Google kitalálja, hogyan lehet a reklámokat a fizetési rendszer részévé tenni, vagy sikerül a reklámokon kívül más profit-forrást találnia, akkor működhet. De nem most.

Az Apple abban is professzionális, hogy a piacra lépés előtt igényt generáljon a termékre. Fogalmam nincs, hogyan csinálják, de ez megint hamisítatlan Apple. Nem kell az új NFC-vel ellátott okostelefonoddal vadul olyan üzletek után kutatnod, ahol elfogadják, hanem egyből tudod használni. A használata természetesen korlátozott lesz. De nem ez a lényeg. Azzal, hogy már az elején számos vállalatot magad mellé állítasz, akik nem csatlakoznak hozzád, hamarosan kénytelenek lesznek szembenézni azokkal a vevőkkel akik az Apple Pay lehetőségének hiányában kőkorszakiként minősítik az üzletet. És nagyon jól tudjuk, hogy az Apple vásárlók mennyire érzékenyen reagálnak arra, ha  a “külvilág” nem tud lépést tartani az Apple által állított standardokkal.

Hogy mi annyira tipikusan “Apple” az Apple Payben? Az élmény, a bevezetés, a software és hardware elemek integrálása. És mit ad mindehhez Tim Cook? A pénzre való fókuszt. Nem gondolom, hogy Steve Jobs üzleti megfontolásból jött volna elő az Apple Pay ötletével. A felhasználói élmény szempontjából talán, de soha nem az üzleti oldalról. De ez sajnálatos módon csak spekuláció.

És még egy záró gondolat. A PayPal alkalmazottainak hamarosan keményen kell dolgozniuk a CV-jükön, mivel százával kényszerülnek majd új munka után nézni. Jó volt veled PayPal. Nem, ez egy hazugság. Jobb híján jó volt használni, de utáltam, hogy 5 kártyát kellett törölnöm, mert időről időre feltörtek. RIP Paypal.

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. Ezt hívjuk érzelmi alapú termékfejlesztésnek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy Linkedin-en.

Az AbilityMartix egyik fő jelszava: “perception is reality”, vagyis az érzékelésünk a valóság. Miért fontos ez?

Leginkább azért, mert a hagyományos autógyártók ezt ignorálják folyamatosan. Egy hagyományos márkával szemben mások az elvárások, azaz más elképzelésünk van egy Opellel és egy új márkával szemben.Igazából ez az a pont, amiért a hagyományos autógyártók - és igen, a Toyota is ide tartozik - sokkal nagyobb küzdelem előtt állnak, mint azt feltételezik.

Hadd említsek egy példát egy másik piacról! A Nokia hosszú ideig piacvezető volt, viszont nem tudta megugrani az okostelefon-piac robbanását. Nyilván ennek számos oka van, de szeretnénk megmutatni, hogy szerintünk mi volt az, ami még akkor is elkaszálta volna a Nokiát, ha minden más rendben van.

Ez pedig a vásárlók Nokia irányába kialakult elvárása. Egy Nokia egyszerű, stabil, megbízható. Ettől lett sikeres, ezt hirdeti azóta is rengeteg mém az interneten és ezért sikeres most Afrikában és más, ilyen értékeket napi szinten megkövetelő piacokon. Aztán a Nokia kihozta a Symbiant, ami sok minden volt, de a fenti értékek közül egyik sem. Ezt belülről nehéz volt érzékelni, mert az eladási számok csak nőttek. Közben persze a felszín alatt már jól látszott a kettősség. Az, amit a Nokia mondott, amit a Nokia képviselt eltávolodott attól, amit a Nokia felhasználói a vásárlás után éreztek. És persze vezetőként nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen volt feldolgozni azt, hogy ami a Nokiánál panasz tárgya, más gyártók esetében nem probléma. Egy Nokiát naponta kell tölteni? Skandalum. Egy iPhone nem bír ki egy napot sem? Na és. A Nokia lefagy? Tragédia! Lefagy egy Samsung telefon? Hát ez ilyen.

A lényeg pedig itt bújik meg. Ugyanazok az emberek, akik a Nokiával szemben elvárták a hosszú üzemidőt, a stabil működést más gyártók termékeivel szemben nem voltak ennyire kritikusak. Miért? Egyáltalán normális ez? Bizonyos szempontból ez egy teljesen normális viselkedés, más szempontból pedig rámutat a paradigmaváltás nehézségeire. Normális, hiszen a piacot a Nokia így szocializálta, így edzette. Ezeket a jellemzőket képes volt magas szinten hosszú évekig szállítani. Azonban egy technológiai ugrás szükségszerűen kompromisszumokkal jár, ami a márka által közvetített értékekkel ütközhet.

Nagyjából ugyanez a helyzet az autógyártóknál is. A hagyományos autógyártók cipelik magukkal az évtizedek alatt felépített értékrendszert, amit a vevők el is várnak tőlük. Ezzel szemben az új brandek nem rendelkeznek múlttal, hagyatékkal. Ez nekik most előny, mert nem kell a régi értékek megtartása mellett új értékeket is felépíteni, hanem nulláról, egy tiszta vászonra rajzolhatnak. Ez az amiért az Opel, sok egyéb tényező mellett soha nem lesz annyira sikeres, mint a Tesla. És a többiek esélyei sem túl jók. A BMW hogyan fog motorhang nélkül sportosságot árulni? A Toyota megbízhatósága vajon fenntartható-e egy olyan kezelőfelület beiktatásával, ami szoftver alapú, és ebből adódóan bugos?

És hogy mely márkák azok, amelyek sikeresen átvészelhetik ezt a paradigmaváltást? Azok, akik kényelmet reprezentálják, már ha vannak ilyenek. Miért? Mert a kényelem része a csend, a nyugalom. Az Opel csak az első egy hosszú sorban, amiben csak kevesek fognak életben maradni. Csak azok, akik már most elkezdik átpozicionálni a brandet egy olyan irányba, ami az elektromos autók esetében is hitelesen kommunikálható. Feltéve, hogy a elektromos autó a jövő...

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. Ezt hívjuk érzelmi alapú termékfejlesztésnek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy LinkedIn-en.

Mindig örülünk, ha olyan hírről tudunk beszámolni, amikor mindeddig veszendőbe menő anyagok új felhasználási módját találják ki. Ráadásul ha ezzel még új munkahelyeket is teremtenek és olyan változásokat idéznek elő, ami felforgathatja az egész élelmiszeripart, attól egyenesen gyorsabban ver a szívünk. Ez a változás a szemünk előtt történik. A cím talán már sejtet valamit, de még csak most jön az elképesztő történet.

A kávé a kávébabból készül. A termésnek ez az egy része , amit felhasználnak, és a többi- húsnak nevezett rész- mind veszendőbe megy. Az innovátorok kitalálták egy módot, ahogyan ebből az eddig hulladékként kezelt anyagból lisztet lehet készíteni. Ez magában még nem változat meg semmit. De a valószínűleg eddigieknél olcsóbban előállítható liszt jelentős változásokat fog előidézni. A környezeti és a gazdasági értékei mellett ássunk mélyebbre az innovációs értékeibe és nézzük meg, hogy milyen iparágakat forgathat fel a kávéliszt.

Jelenleg a legnagyobb kihívás, hogy hogyan távolítsák el a koffeint a liszt alapanyagából. Most az a kenyér amit a kávélisztből készítesz tele van koffeinnel.

Mi lenne, ha nem ragaszkodnánk a jó öreg SWOT elemzéshez és nem címkéznénk fel mindent jóként vagy rosszként. Mi lenne, ha a koffeintartalmat egyfajta üzleti megszorításként kezelnénk?

A liszt koffeintartalmának egy lehetséges felhasználási módja, hogy olyan embereknek készítünk belőle energetizáló sütiket, akik nem bírják a kávé átható ízét. A koffein pótlására számukra tökéletes megoldás lenne a sütemény.

Azáltal hogy kávélisztet adunk a pékárukhoz új lehetőségei nyílnak annak, hogy olyan helyeken is kávéhoz jussunk, ahol nincs forró víz.

De várjunk csak! A kávézás valóban csak arról szólna, hogy megkapjuk a napi koffein adagunkat?

A kávézóknak nincs félnivalójuk, mivel a kávézás nemcsak a koffeinbevitelről szól. Azért járunk kávézókba, hogy élvezzük az atmoszférát, hogy szocializálódjunk. Még az otthon fogyasztott kávé is csak ritkán szól a koffeinről. A családok egy kávé mellett élvezik a reggelt, a gyerekek isznak egy kortyot, csak hogy érezzék a felnőttkor ízét.  Az eddig pocsékba menő anyagok új feldolgozási módja a kávéiparnak is lehetőséget ad a túlélésre,ha a vízkészletek apadni kezdnek, hiszen ennek ellenére még mindig tudnak kávéhoz kapcsolódó termékeket árulni és az üzleti élet részei maradni. Bár, ha a vízkészletek fogyásnak indulnak, valószínűleg kisebb gondunk is nagyobb lesz ennél.

Hogyan válhat mindez mégis fenyegetővé a kávéipar számára? Azáltal, ha fókuszt veszítenek, és ahelyett, hogy a kávéból nyert érzelmi értékre koncentrálnának, annak bizonygatásán kezdenek el rugózni, hogy a napi koffeinadagot jobb bevinni egy csésze kávéval mint egy kávélisztből készült sütivel. Mindez még a jövő zenéje, de érdemes figyelemmel kísérnünk.

A kávélisztről először a Café Frei magazinból értesültünk. Köszönet az inspirációért!

Ha többet akarsz megtudni a témáról, látogass el erre az oldalra: http://www.coffeeflour.com

Mi ilyen, az érzelmi hatást tudatosan beépítő terméktervezést és értékesítési szemléletet adunk minden ügyfelünknek. Ezt hívjuk érzelmi alapú termékfejlesztésnek. A hiteles, érzelmi alapon is működő termékeké és szolgáltatásoké a jövő! Csatlakozz hozzánk Facebookon vagy Linkedin-en.